A szülői szerep hosszú távon befolyásolja a munkavégzést is. Gyakran kell kompromisszumot kötni, ha viszont a munkáltató is partner a dologban, akkor a dolgozó könnyebben teremthet egyensúlyt a munkahelyi és magánélete közt, miközben a családbarát munkahely révén a cég is megtarthatja a számára értékes munkaerőt.
Tíz, szülési szabadságáról visszatérő nő közül
minden negyediket egyszerűen nem vettek vissza az eredeti munkahelyére, míg 14 százalékuknál a megszűnt munkakörre hivatkozva nem adtak más lehetőséget a visszatérésre. Ez az érvényes jogszabályok szerint törvényellenes gyakorlat. 23 százalék pedig azért nem tudott visszatérni, mert összeegyeztetetlen lett volna a munkája a magánéletével – írja a Profession.hu reprezentatív kutatása. Miközben a munkáltatókat sokszor felkészületlenül éri, ha egy alkalmazott szülési szabadságra megy, a munkavállalók jelentős része
nem ismeri pontosan a jogait és lehetőségeit.
A Profession.hu és az UNICEF Magyarország Az emberi oldal projektje a gyermekvállalást tervező és a munkaerőpiacra kisgyermekes szülőként visszatérő munkavállalók mellett a munkaadókat is segíti a folyamat során.
A projekt célja minél pontosabban feltárni a gyermekvállaláshoz kapcsolódó munkahelyi kihívásokat,
segíteni a jogi kérdésekben, esetleg az álláskeresésben is.
Szakértőikhez a cégek és a munkavállalók is fordulhatnak kérdéseikkel. A növekvő munkaerőhiány és az éles piaci verseny hatására a munkáltatók többsége felismerte, hogy érdemes odafigyelni a kisgyermekes dolgozói igényeire, illetve törekedni a szülési szabadságra menő szülők megtartására is. Legtöbben ennek előnyét abban látják, hogy nem veszítenek el egy 5-10 év tapasztalattal rendelkező munkavállalót (76%), illetve összességében is erősítik a cég iránt a dolgozói lojalitását (57%). A régebben megfigyelhető attitűdökhöz képest pozitív fordulat, hogy a rövidebb, 6 órás munkaidőt szinte minden második vállalati döntéshozó
hatékonyabbnak és termelékenyebbnek látja.
Miközben a érintettek többsége leginkább saját döntésként éli meg a munkába való visszatérést (53%), legkevésbé az alapfokú végzettséggel rendelkező nők érzik így (37%). Azonban mégis az ő esetükben volt nulla azoknak a száma, akik a munkahelyüket, vagy magát a főnöküket jelölték meg nyomásgyakorlóként. Utóbbi leggyakrabban a felsővezetőkkel történt meg (12%). Képzettségtől és beosztástól is függetlenül
a legtöbb nő anyagi okokból áll ismét munkába,
ezt követi a belső motiváció és a karrierépítés – fedte fel a kutatás.
Az álláskeresési portál külön weboldalon gyűjtötte össze a kutatás eredményei mellett a jogi tudnivalókat, a szakértői javaslatokat, hogy a kisgyermekes szülők, a gyermekvállalást tervező munkavállalók és a munkáltatók egy helyen kapjanak választ a gyerekvállalás munkaszervezéssel kapcsolatos kérdéseire.
“Nem hagyható figyelmen kívül a kérdés társadalmi vonatkozása és az emberiesség elve sem. Munkáltatóként nem csupán azért fontos pozitívan viszonyulnunk a várandós vagy kisgyermekes munkavállalókhoz, mert ez hasznos a vállalat számára, hanem azért is, mert a támogatás, az empátia és a gyermekek védelme olyan univerzális értékeink, amelyek munkaadóként is érvényesek”
– hívja fel a figyelmet Mészáros Antónia az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója. “Az UNICEF Magyarország munkájának fókuszában a gyermekek jogai és jólléte állnak. Stabil hátteret egy egészséges, biztonságos, boldog gyerekkorhoz pedig csak az a szülő tud nyújtani, aki a szűkebb és tágabb környezet megfelelő támogatásának köszönhetően
képes összehangolni a családi és munkahelyi feladatait,
szülői és szakmai ambícióit.”
Azért, hogy a kisgyermekes munkavállalók könnyebben találjanak megfelelő munkát, a vállalatok pedig hatékonyabban toborozhassanak értékes munkaerőt, a portálon megjelent egy új címke. Ezzel a hirdető munkaadók megjelölhetik, ha valamilyen szempontból – például rugalmas munkaidő, távmunkavégzés biztosítottsága miatt – a kisgyermekeseknek kimondottan ajánlott állásokat tesznek közzé.