Világszerte nagyjából 50 millióan élnek Alzheimer-kórral, Európában 10 millióan, Magyarországon 250 ezer ember érintett a betegségben. Becslések szerint a 85 évnél idősebb emberek mintegy 50 százaléka demenciában szenved. Egy tanulmány szerint a reggelizés során észrevehető egy apró jel, ami demenciára utalhat.
A demencia egy olyan állapot, amelyet a különböző betegségek, köztük az Alzheimer-kór okozta agykárosodásból eredő tünetek jellemeznek. „A demencia a gondolkodási képesség és a kognitív funkciók károsodásával járó állapot. A kognitív funkciók hanyatlása egyre kifejezettebb az idő előrehaladtával, azonban van lehetőség közbeavatkozni és lassítani az állapotromlást. A demencia stádiumai segítenek felmérni, hogy pontosan hol tart a kórkép, valamint abban is, hogy az adott szinten milyen kezelés javasolt” – olvashatjuk a Neurológiai Központ oldalán.
Bár a demencia jelenleg nem gyógyítható, a korai diagnózis segíthet az érintetteknek abban, hogy a lehető legjobban éljenek a gyógyszeres kezelés és a szakszerű gondozás segítségével. Ezért létfontosságú, hogy ne csak a leggyakoribb, hanem a kevésbé nyilvánvaló tünetekkel is tisztában legyünk.
A világszerte leggyakoribb demenciaformának számító Alzheimer-kór egyik korai és jelentős jele az anozmia (szaglás elvesztése) vagy a hipozmia (csökkent szaglás). Ezek a tünetek előbb jelentkezhetnek, mint a többi.
A csökkent szaglás, vagy a szaglás elvesztése olyan tünet, amit a hétköznapi teendők során is észrevehetünk. Például megégett a pirítós a reggelinél, és nem érzed a szagát? Érzed a kávé illatát, miközben lefő? Érzed a friss gyümölcs illatát, miközben feldarabolod a zabkásádhoz?
Forrás: Getty Images
Az amerikai National Institute of Ageing kutatása megállapította, hogy a szaglás csökkenése összefügg az Alzheimer-kórral kapcsolatos patológiák gyorsabb kialakulásával, ami az agyi felvételeken látható. A tanulmányból kiderült, hogy azoknál a 70-es éveikben járó résztvevőknél, akik nem tudták azonosítani az olyan dolgok illatát, mint a rózsa, a citrom és a hagyma, a következő évtizedben nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint azoknál, akik felismerték ezeket az illatokat.
Willa Brenowitz, a tanulmány vezető szerzője, a UCSF idegkutatója közleményében elmondta:
A szaglás szempontjából kritikus fontosságú szaglógumó a betegség lefolyásának meglehetősen korai szakaszában érintett. Úgy gondoljuk, hogy a szaglás a demencia preklinikai indikátora lehet, míg a hallás és a látás nagyobb szerepet játszhat a demencia elősegítésében.
A Warwicki Egyetem tudósai egy olyan úttörő szaglás- és ízlelésteszten is dolgoznak, amely alkalmas lehet az Alzheimer-kórban szenvedők azonosítására, még mielőtt a memóriavesztés beindulna. Céljuk egy olyan gép kifejlesztése, amely pontosan létrehozza az ízeket és illatokat, és a résztvevőket arra kérik majd, hogy azonosítsák, amit éreznek. Amíg még várni kell ennek a tesztnek a kifejlesztésére, addig is az étkezések közben figyelhetjük, milyen illatokat, szagokat érzünk.
Az NHS szerint az érzékszervi változásoknak, például a szaglás vagy az ízlelés elvesztésének sok oka lehet – a megfázástól vagy influenzától kezdve az allergiáig vagy az arcüreggyulladásig. Ha azonban a szaglásod néhány héten belül nem normalizálódik, mindenképp beszélj a háziorvosoddal.
