Farkas András nyugdíjszakért hírlevélben magyarázta el, hogy a nyugdíjtörvény mostani módosításai milyen változásokat hoznak az életünkbe. A nyugdijguru.hu alapítója kiemeli, hogy a január 1-től érvényes módosítások legfontosabb pontja, hogy tizenharmadik havi nyugdíjra az lesz jogosult, aki a megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára társadalombiztosítási nyugellátásban részesül.
A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a február hónapra a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások összegével. A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév februárjában, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.
A módosítások jelentését néhány híradás tévesen értelmezte. A módosító javaslat nem azt jelenti, hogy a 13. havi nyugdíjra való jogosultságnak már nem feltétele az, hogy az előző év legalább egy napján az érintett már nyugdíjas legyen. Lényegében csak annyi változott, hogy az érintettnek februárban is nyugdíjasnak kell lennie. Ennek indoka az, hogy 2025. január 1-jétől a 13. havi nyugdíjat mindig az adott év februárjában fizetik.
A szakértő szerint viszont azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és így csak január 31-ig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra, így a velük együttélő hozzátartozójuk, vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük sem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a januárban elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér ebben a sorrendben, kérelemre felvehette a januárban elhunyt nyugdíjas tárgyévi 13. havi nyugdíját a halál napjától számított egy éven belül. 2025-től már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, ha az még nem történt meg.
A javaslat megerősíti a 13. havi nyugdíj februári kifizetésének eddigi gyakorlatát – foglalja össze az infostart.
Farkas András emellett még azt a módosítást emelte ki, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint is és a módosító javaslat szerint is a nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válásától (azaz a kézhezvételétől) számított 15 napon belül le lehet mondani a megállapított nyugdíjról (és aztán később újra lehet igényelni), viszont e 15 nap leteltével a nyugdíjról már nem lehet lemondani.
A 15 napon belüli lemondás például akkor lehet célszerű, ha valaki az év végén igényli az adott évi valorizációs szorzókkal a nyugdíját, de annak összegével nincs megelégedve. Emiatt inkább lemond és a nyugdíját új igénylés alapján a tárgyévet követő év első napjától a tárgyévet követő év magasabb valorizációs szorzóival kéri ismételten megállapítani. A pontosítás szerint lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg.
Azt pedig már tudjuk, hogy a decemberi nyugdíj valamivel korábban érkezik.