Ezt a feladatot jelenleg Hankó Balázs látja el, aki hangsúlyozta: azért van szükség szigorúbb szabályozásra, mert az utónevek nemcsak kulturális örökségünk részei, hanem egész életükben meghatározzák a gyermekeket.
A Magyar Közlönyben júniusban jelent meg a törvénymódosítás, amely kimondja, hogy a jövőben a miniszter rendeletben szabályozza az adható neveket. A szülők így kizárólag a rendeletben szereplő listáról választhatnak majd, amelyet egy szakmai bizottsággal és kutatókkal való egyeztetést követően hagynak jóvá. Bár a törvény augusztus 19-én lépett hatályba, továbbra is lehetőség lesz új nevek kérelmezésére az ELTE Nyelvtudományi Központnál (NYTK) – írja a 24.
A törvényjavaslatot májusban Kósa Lajos terjesztette be, aki azzal érvelt: az új rendszer közhitelességet ad az utónévjegyzéknek, és számos név szerinte méltatlanul szerepel a jelenlegi listán. A javaslatot gyorsan elfogadták, augusztus elején pedig az új névkérelmek elbírálását felfüggesztették.
Hankó Balázs a Magyar Nemzetnek adott friss interjúban kiemelte, hogy a szorosabb ellenőrzés azért indokolt, mert az utónevek kulturális örökségünk hordozói, egyben nagy hatással vannak a gyermekek életére.
Mint mondta: elsődleges szempont, hogy a szülők olyan nevet válasszanak, amely a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából is megfelelő.
A döntéseket előkészítő bizottságban helyet kapnak majd nemzetiségi és egyházi képviselők, valamint a hagyomány és kultúra szakértői. Ugyanakkor a nemzetiségi nevek ügyében a miniszter hatásköre korlátozott: itt a nemzetiségi önkormányzat javaslata az irányadó, a miniszter pedig csak abban az esetben küldheti vissza felülvizsgálatra a név kérelmét, ha azt jó erkölcsbe ütközőnek vagy a magyar nyelvi környezetben hátrányosnak ítéli.
