A 26 éves nő és vőlegénye ápolói mesterszakon tanultak, és közben készültek a szeptemberre kitűzött esküvőjükre. A mindennapjaik zsúfoltak, de kiegyensúlyozottak voltak — egészen addig, amíg egy apró jel el nem indította az új események láncolatát-
Március végén Anabel észrevette, hogy megduzzadt egy nyirokcsomó a nyakán.
Semmi más tünetem nem volt – csak az a csomó
– mesélte később. Néhány héttel később újabb duzzanatok jelentek meg a nyaka mentén, így orvoshoz fordult.
Az első laboreredmények teljesen normálisak voltak, ezért a háziorvosa fül-orr-gégészhez küldte tovább. A szakorvos ugyan észlelte a megnagyobbodott nyirokcsomókat, de nem látta aggasztónak a helyzetet, és csak annyit javasolt, hogy hat hét múlva térjen vissza, ha a duzzanat nem múlik el. Anabel azonban már öt hét múlva visszament, mert újabb csomókat tapintott ki. Ekkor a szakorvos ultrahangot és biopsziát rendelt el — bár hozzátette, hogy a rák esélye nagyon csekély, és csak „biztonságból” vizsgálják tovább.
12 óra alatt dobták össze az esküvőjüket (forrás: Getty Images)
A biopsziát május végén végezték el, de a laboreredmények hetekig nem érkeztek meg. Két és fél hét után Anabel egyre nyugtalanabb lett, mivel újabb nyirokcsomók jelentek meg a kulcscsontja felett és a hónaljában is. Ekkor kapta a megdöbbentő hírt: a laborban hagyták lejárni a mintáját, így az eredményt nem lehetett feldolgozni, és új biopsziára volt szükség.
A második mintavételt július 1-jére tűzték ki, ám azon a napon Anabel szokatlan zúzódásokat vett észre a lábán. Orvosa ezért ismét vérvételt kért. A másnapi laboreredmények súlyos vérlemezkeszám-csökkenést mutattak, így Anabelt hematológus-onkológushoz irányították további vizsgálatokra.
Július 28-án végül megszületett a diagnózis: T-sejtes akut limfoblasztos leukémia. Négy hónappal azután, hogy először orvoshoz fordult, világossá vált, hogy súlyos, életveszélyes betegségben szenved.
Néhány nappal később, mielőtt megkezdte volna az agresszív kemoterápiás kezelést, értesült arról, hogy már július 31-én be kell feküdnie a kórházba. Ő és vőlegénye ekkor meghozták életük egyik legnehezebb, mégis legszebb döntését: úgy határoztak, hogy azonnal összeházasodnak.
Mivel a tervezett esküvő, a lány- és legénybúcsú, valamint a nászút is a közelgő szeptemberre volt betervezve, mindent le kellett mondaniuk. De a barátaik és családjuk összefogtak, és mindössze 12 óra alatt megszervezték az esküvőt.
Mindenki segített – volt, aki virágot hozott, más ételt készített, és a barátaink díszítették fel a helyszínt. Csodálatos volt
– mesélte Anabel. Július 30-án, egy meghitt, kis körű ceremónián kimondták az igent.
Októberre Anabel már a kemoterápia konszolidációs szakaszában tart, amely három hónapig tart, és célja, hogy elpusztítsa a szervezetben esetlegesen megmaradt, mikroszkopikus rákos sejteket. Ezután pedig további kezelések következnek.
„Ha eljutok a fenntartó szakaszig, talán az életünk újra visszatérhet valamennyire a normális kerékvágásba” – mondta Anabel bizakodva.
Forrás: People
