Miért lehet ennyire rossz a fatüzelés?
A gondot nem maga a fa jelenti, hanem az, ahogyan ég. Ha a tűzre dobott fa nedves, ha kevés az oxigén, ha a kályha nem erre a teljesítményre van méretezve, vagy ha rosszul van beállítva a huzat, akkor az égés nem tiszta – és ilyenkor sok szálló por (finom részecske formájában) kerül a levegőbe. Emiatt több európai ország is szigorítja a lakossági fűtés feltételeit, hogy mérsékelje a légszennyezés mértékét.
A látványos példa: egy völgy, ahol „megáll” a levegő
A Vecernji című horvát lap egy szlovén falut, Retjét említ (körülbelül 690 lakossal), ahol télen visszatérő jelenség, hogy a völgyben megreked a levegő, és ilyenkor a részecskeszennyezés a világ legszennyezettebb városainak szintjét is elérheti. A kutatók azt mondták, legutóbb 34 nap lépte túl a határértéket a 88 téli napból. Sokkoló, igaz?
Mit tehetsz, ha te is fával fűtesz?
Nem az a cél, hogy a fával való fűtést teljesen betiltsák, hanem hogy tiszta égéssel és jó fűtési gyakorlattal a lehető legkevesebb káros anyag kerüljön a levegőbe.
- Száraz fa: minél szárazabb a tüzelő, annál tisztábban ég (és annál kevesebb füst lesz).
- Ne „fojtsd le” a tüzet: a lassú, oxigénszegény parázslás látványra takarékosnak tűnhet, de több füstöt adhat.
- Karbantartás: a kémény és a készülék állapota sokat számít a huzatnál és az égésnél.
- Semmi hulladékégetés: kezelt fa, festett anyag, műanyag – ezek nemcsak büdösek, hanem kifejezetten károsak is lehetnek.
- Ha amúgy is csereérett: egy modernebb, hatékonyabb készülék (vagy más fűtési mód) sokat javíthat a helyi levegőn.
Ha a környéken télen gyakran „ül a füst”, az nem csak a kellemetlen szag kérdése. A lakossági fűtés – különösen rossz égéssel – komoly levegőminőségi tényező, erre reagálnak az uniós szigorítások is, amelyekre érdemes odafigyelni.
Fotó: illusztráció, Unsplash
