Egy nagyszabású japán kutatás most egy váratlan szereplőt emelt reflektorfénybe: a sajtot.
Demencia: heti egy adag sajt is számíthat
A Nutrients tudományos folyóiratban publikált vizsgálatban közel nyolcezer, 65 év feletti japán résztvevő adatait elemezték három éven keresztül. A kutatók két csoportot hasonlítottak össze: azokat, akik legalább hetente egyszer ettek sajtot, és azokat, akik egyáltalán nem fogyasztották.
Az eredmény első látásra nem tűnik drámainak, mégis figyelemre méltó: a rendszeres sajtfogyasztók körében 24 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának relatív kockázata.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez azonban nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot. Nem arról van szó, hogy a sajt „megakadályozza” a betegséget, hanem inkább egy olyan összefüggésről, amely további vizsgálatokat indokol.
Mi lehet a háttérben?
A sajt több olyan tápanyagot tartalmaz, amelyek elméletileg támogathatják az agyműködést.
Az egyik a K2-vitamin, amely fontos szerepet játszik az erek egészségében és a kalcium-anyagcserében. Mivel az érrendszeri problémák — például a magas vérnyomás vagy az érelmeszesedés — növelhetik a demencia kockázatát, ez közvetetten az agyat is védheti.
Emellett a sajt fehérjéket és aminosavakat biztosít, amelyek az idegsejtek működéséhez szükségesek. Az érlelt, fermentált sajtokban található bioaktív peptidek gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásúak lehetnek — ezek pedig kulcsszerepet játszanak az idegrendszeri betegségek kialakulásában.
Egy másik izgalmas terület a bélflóra és az agy kapcsolata. Bizonyos fermentált sajtok probiotikumokat tartalmaznak, amelyek az úgynevezett bél–agy tengelyen keresztül hatással lehetnek a hangulatra és a kognitív működésre.
Nem biztos, hogy csak a sajt számít a demencia szempontjából
A kutatás egyik legérdekesebb megfigyelése az volt, hogy a sajtot fogyasztók általában egészségesebb életmódot is folytattak. Több zöldséget, gyümölcsöt, halat és húst ettek, és jobb általános fizikai állapotban voltak.
Amikor a kutatók ezeket a tényezőket statisztikailag kiszűrték, a kedvező hatás valamelyest csökkent, de még mindig kimutatható maradt. Ez arra utal, hogy a sajt önmagában is szerepet játszhat, bár valószínűleg egy kiegyensúlyozott étrend részeként fejti ki hatását. Az is kiderült, hogy nem kell túlzásba vinni: a résztvevők többsége heti egy-két alkalommal fogyasztott sajtot.
Vannak korlátai is a kutatásnak
A szerzők több fontos korlátra is felhívják a figyelmet. A résztvevők sajtfogyasztását csak egyszer mérték fel, és nem vizsgálták a pontos mennyiséget vagy a sajt típusát sem.
A demencia diagnózisát ráadásul nem klinikai vizsgálatok, hanem biztosítási adatok alapján követték, ami kevésbé pontos módszer. Genetikai tényezőket — például az Alzheimer-kockázattal összefüggő APOE génváltozatot — sem tudtak figyelembe venni.
Ráadásul Japánban jóval kevesebb sajtot esznek, mint Európában, így nem biztos, hogy ugyanilyen hatás figyelhető meg olyan országokban, ahol eleve magasabb a fogyasztás.
Akkor érdemes több sajtot enni?
A válasz inkább az, hogy érdemes kiegyensúlyozottan étkezni. A kutatás nem azt üzeni, hogy a sajt csodaszer lenne, hanem azt, hogy bizonyos élelmiszerek hozzájárulhatnak az egészséges öregedéshez. A szakemberek szerint a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás, a társas kapcsolatok és a változatos étrend továbbra is a legerősebb védőfaktorok az agy egészsége szempontjából.
Fotó: illusztráció, Unsplash
