Infarktus és stroke: nem egyetlen ok áll a háttérben
Sokan úgy gondolnak a szívinfarktusra vagy a stroke-ra, mint egy villámcsapásszerű eseményre, amely egyik napról a másikra történik. Az orvostudomány azonban régóta tudja, hogy ezek a betegségek általában hosszú folyamat eredményeként alakulnak ki.
Több mint kétmillió ember adatainak elemzése után a kutatók meglepően egyértelmű eredményre jutottak: a legtöbb infarktus és stroke hátterében ugyanaz a négy tényező áll. A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség együtt az esetek túlnyomó többségében kimutatható volt. A szakemberek szerint éppen ezért a szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető lenne a kockázati tényezők korai felismerésével és kezelésével.
A magas vérnyomás a fő bűnös
A vizsgálat szerint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában több tényező egyszerre játszik szerepet, de néhány közülük kiemelkedően fontos. A legnagyobb kockázatot a magas vérnyomás jelenti. Ez gyakran évekig vagy akár évtizedekig tünetmentes maradhat, miközben folyamatosan károsítja az erek falát. Emiatt a szakemberek gyakran „néma gyilkosként” emlegetik.
Szintén fontos szerepet játszik a magas LDL-koleszterinszint, a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Ezek külön-külön is növelik a kockázatot, együtt azonban hatásuk megsokszorozódhat.
Már középkorú korban eldőlhet a későbbi kockázat
A kutatók egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a középkorú emberek egészségi állapota erősen meghatározza a későbbi szív- és érrendszeri kockázatokat. Azoknál, akiknek a vérnyomása, vércukorszintje és koleszterinszintje tartósan a normál tartományban maradt, jelentősen kisebb eséllyel alakult ki infarktus vagy stroke idősebb korban.
Ez azért fontos, mert sokan csak akkor kezdenek foglalkozni a szívük egészségével, amikor már megjelennek az első tünetek. A szakemberek szerint azonban a megelőzés évtizedekkel korábban kezdődik.
A stroke és az infarktus nem ugyanaz
Bár gyakran együtt emlegetik őket, a két betegség eltérő módon alakul ki. Szívinfarktus esetén a szívizmot ellátó erek valamelyike záródik el, így a szív egy része nem jut elegendő oxigénhez. Stroke során az agy vérellátása sérül. Ez történhet érelzáródás vagy agyvérzés miatt is. Mindkét állapot életveszélyes, és maradandó károsodást okozhat.
A közös pont az, hogy ugyanazok a kockázati tényezők gyakran mindkét betegség kialakulásában szerepet játszanak.
Mit lehet tenni a kockázat csökkentéséért?
A kutatók szerint a legtöbb ember számára nem valamilyen csodamódszer jelenti a megoldást, hanem néhány alapvető szokás.
Ilyen a rendszeres vérnyomás-ellenőrzés, a dohányzás elhagyása, a normál testsúly fenntartása, a rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott étrend.
Már heti 150 perc közepes intenzitású mozgás is mérhetően csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Emellett a megfelelő alvás és a krónikus stressz kezelése is egyre fontosabb szerepet kap a megelőzésben.
Nem csak az idősek betegsége
Bár az infarktus és a stroke kockázata az életkor előrehaladtával nő, az utóbbi években egyre több fiatalabb beteg is érintett.
Az orvosok szerint ebben szerepet játszhat a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása és a tartós stressz.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete éppen ezért az, hogy a szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető lenne, ha a fő kockázati tényezőket időben felismernék és kezelnék.
Fotó: illusztráció, Getty Images
