A most induló, száz diák bevonásával végzett komplex kutatás célja túlmutat az egyéni olvasási profilok feltérképezésén: szeretné láthatóvá tenni a problémát, beemelni a közbeszédbe, és megmutatni, miért fontos időben megérteni, mi áll egy gyermek küzdelmei mögött. Ha ugyanis többet tudunk és többet beszélünk róla, a következő generáció már nagyobb eséllyel nőhet fel úgy, hogy aki segítségre szorul, valóban meg is kapja.
Ugyanaz a tankönyv, egészen más kihívás
Torlódó betűk, értelmetlen szavak egymásutánja, se füle-se farka szöveg: olvasási nehézségről akkor beszélünk, ha az olvasás valamely területe tartósan nehezebb a gyermek számára a várhatónál. Lehet lassú vagy pontatlan a szófelismerése, akadozhat a tempója, gondot okozhat a szöveg megértése, vagy az egész folyamat annyi figyelmet emészt fel, hogy mire a mondat végére ér, alig marad kapacitása a jelentésre.
A diszlexia az olvasási nehézségek sajátos, tartós formája, amely elsősorban a szavak pontos és gyors felismerését, a dekódolást, gyakran a helyesírást érinti. Egy 2022-ben publikált nemzetközi metaanalízis az általános iskolás gyerekek 7,1 százalékára becsülte a fejlődési diszlexia előfordulását, amely megfelelő tanítás mellett is fennmaradhat, és a tévhitekkel ellentétben semmit sem árul el egy gyermek intelligenciájáról. Az olvasási teljesítménnyel sokkal inkább nyelvi, kognitív, figyelmi, motivációs, oktatási és környezeti tényezők függnek össze.
A negyedikes általános iskolai olvasókönyv (Oktatási Hivatal, 2022) 8. oldala mesterséges intelligenciával átszerkesztve – Adrian Leis et al.: „Learning Difficulties in English Education: The case of dyslexia” (2021) illusztrációi alapján.
A „lusta” gyerekek története sokszor teljes tévedésből indul
Nyáry Krisztián író, a kampány egyik nagykövete az iskolakezdés kapcsán éppen azt a helyzetet emelte ki, amikor a gyermek küzdelmét a környezete jellemhibává fordítja át. Ahogy fogalmaz:
„Minden olvasási nehézséggel küzdő kisgyerek megérdemli, hogy kiderítsük a problémája okát. A „lusta”, a „figyelmetlen” és a „már a szülei sem tudtak rendesen olvasni” nem diagnózisok. Legfeljebb olyan mondatok, amelyekkel a felnőttek felmentik magukat a további gondolkodás alól.”
Az OECD PISA 2022 adatai szerint Magyarországon különösen erős a kapcsolat a gyerekek családi háttere és az olvasási teljesítményük között: az olvasási eredmények közötti különbségek több mint ötöde (22,4 százalék) összefüggött a tanulók társadalmi-gazdasági helyzetével.
Ez két irányból is megnehezítheti a valódi probléma felismerését. Egy kedvezőbb helyzetű család különórával, fejlesztéssel és sok otthoni gyakorlással részben elfedheti a gyermek nehézségét. Egy hátrányos helyzetű gyermeknél pedig könnyebben születik meg az a magyarázat, hogy a gyenge olvasási teljesítmény egyszerűen a környezete hanyagságából, szegényességéből következik. A hátrányos helyzet azonban önmagában nem okoz diszlexiát, az olvasási nehézség bármilyen családban megjelenhet.
Fotó: profimedia
Dragomán György sokáig azt hitte, mindenkinek ugyanolyan nehéz, mint neki
Hogy milyen jól el lehet rejteni egy olvasási nehézséget, azt Dragomán György író, a kampány másik nagykövetének saját gyermekkori története is megmutatja. Az író felidézte, hogy az iskolában hallás után megjegyezte ugyan az olvasmányokat, így kívülről úgy tűnhetett, olvas, miközben a betűk nehezen álltak össze szavakká. Saját bevallása szerint majdnem biztos, hogy diszlexiás volt, ám ő szerencsésnek mondhatja magát, hiszen ő könyvek között élve addig próbálkozhatott, amíg végül áttörte a sikertelenséget. Az ő történetében megvolt az otthoni könyves környezet, egy segítő szülő, idő és türelem.
„Ma is nagyon sok gyerek viaskodik az olvasás leküzdhetetlen grizzlymedvéjével. Éppen olyan rettenetesen és rettegve küzdenek, mint ahogy annak idején nekem kellett, kétségbeesetten markolják a tollat, reménytelenül nézik a papírt. Pedig ez ma már egyáltalán nem szükségszerű.” – fogalmaz az író facebook posztjában. Sok gyereknek jóval kevesebb lehetőség és támogatás jut, ezért a felismerés esélye sem egyforma.”
Száz ötödikes részvételével száz különböző olvasási profil születik
Ezt a különbséget próbálja közelebb hozni a gyakorlatban az UniCredit Bank támogatásával szeptember 8-án, az írásbeliség világnapján induló OlvasásKlinika kutatási és szemléletformáló program. A szakmai munkát a Pécsi Tudományegyetem Olvasási Fluencia és Szövegértés Kutatócsoportja végzi Prof. Dr. Steklács János vezetésével, akinek egyik kiemelt kutatási területe az olvasási folyamat szemkamerás vizsgálata.
Fotó: profimedia
A programban mintegy száz ötödik osztályos, hátrányos helyzetű Baranya megyei, főként ormánsági tanuló komplex olvasási profilja készül el. A résztvevő közösségek között nagyobb arányban vannak olyanok, ahol gyakoriak az olvasási nehézségek, ugyanakkor átlagosan és jól teljesítő osztályok is bekerülnek a vizsgálatba. Egyetlen összesített pontszám helyett a kutatás célja fő az lesz, hogy kiderüljön: az adott gyermek miben erős, mi jelent neki problémát, hol akad el, és milyen segítségre, fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy átlépjen az elakadáson.
Mit lát az infra szemkamera?
A vizsgálat talán leglátványosabb része az infrakamerás szemkövetés, amely néma olvasás közben rögzíti a tekintet mozgását. Megmutathatja, hol és mennyi ideig időzik a szem, hányszor tér vissza korábbi szövegrészekhez, illetve milyen mintázatot követnek az egyik pontról a másikra történő gyors szemmozgások.
Ezekből sok minden láthatóvá válhat abból, ami egy hagyományos felolvasás során rejtve marad. A szemmozgás adatai ugyanakkor egy nagyobb kirakós darabjai. Ezért az OlvasásKlinika vizsgálatában a szókincset, a fonológiai tudatosságot és munkamemóriát, a figyelmet, a hangos és néma olvasás folyamatosságát, a szövegértést, az olvasási motivációt és a gyerek saját olvasásáról alkotott képét is mérik. Így akár két hasonló iskolai eredményt produkáló tanulóról is kiderülhet, hogy egészen más ponton akad el, ezért másféle fejlesztés segíthet neki.
Fotó: profimedia
Ha elmarad a fejlesztés, az élet számos területén halmozódhat fel elakadás
„Akik képesek akár hiba nélkül felolvasni a mondatokat, de a szöveg értelmére már nem tudnak koncentrálni, és fogalmuk sincs róla, miről szól a mese − őket a statisztika tíz év múlva együttesen funkcionális analfabétaként fogja azonosítani, és a társadalomtudósok szomorúan jegyzik meg, hogy betanított munkásnál több sosem lehet belőlük.” – írja posztjában Nyáry Krisztián.
Ezért különösen nagy veszteség, ha egy gyermek a nehézsége miatt egyszerűen „elveszik” az oktatási rendszerben. Az olvasási nehézségek mögött eltérő okok húzódhatnak meg, így két hasonlóan gyengén teljesítő tanulónak egészen más segítségre lehet szüksége. Ha ezt senki nem tárja fel, a gyerek egyre több tantárgyban maradhat le, csökkenhet az olvasási motivációja és az önbizalma, később pedig a továbbtanulási és munkaerőpiaci lehetőségei is beszűkülhetnek. A személyre szabott vizsgálat tétje éppen az, hogy olyan fejlesztést kapjon, amely az ő konkrét nehézségére épül. A kutatás alapelve is ez: ugyanaz a látható teljesítmény eltérő háttérfolyamatokból fakadhat, ezért a segítségnek is az egyéni olvasási profilhoz kell igazodnia.
Fotó: profimedia
A vizsgálat után kezdődik az igazán fontos rész
A program következő szakasza október 8-án, a diszlexia világnapján indul, amikor az elkészült profilokra építve a személyre szabott fejlesztés kerül előtérbe. Az UniCredit Re-Power Your Future oktatási kezdeményezéséhez kapcsolódó program egyik hosszabb távú célja, hogy a kutatás során olyan módszer és tapasztalat szülessen, amely később szélesebb körben, akár az oktatási rendszerben is használható lehet.
Ennek a tétje jóval nagyobb egy jobb magyarjegynél. Aki lassan, bizonytalanul olvas, az idővel a matematika szöveges feladataiban, a történelemkönyvben, egy hivatalos levélben vagy később akár egy munkaszerződésben is ugyanabba az akadályba ütközhet. Ha időben kiderül, pontosan hol akad el, a segítség is oda kerülhet, ahol valóban szüksége van rá.
ezt nézd meg!
Szponzorált tartalom
