Egy Angliában készült felmérés során 16-21 éves fiatalokat kérdeztek első tapasztalataikról az online pornóval kapcsolatban. 27 százalékuk mondta azt, hogy már 11 éves korára látott ilyen tartalmat, bár többségük nem szándékosan keresett rá. Az átlagos életkor pedig szintén megrázóan alacsony: mindössze 13 év volt. A megkérdezetteknek ráadásul több mint fele találkozott erőszakos jellegű, fojtogatást, pofozást, megalázás ábrázoló felvételekkel.
Szél Dávid tanácsadó szakpszichológust kérdeztük arról, mit tehetünk szülőként és hogyan tudjuk felkészíteni, megóvni gyermekeinket.
Mennyit ért meg egy 10-12 éves gyerek abból, amit egy pornóvideóban lát?
Az ideális eset az, hogy egyáltalán nem találkozik ilyesmivel. De ha mégis lát, akkor legjobb, ha egyből felismeri azt, hogy pornóról van szó, és azt is, hogy rá ez nem tartozik, ahogyan azt is tudja, hogy a látottaknak semmi köze nincs a szexhez. És eljön onnan, ahol ezt látja. Akár attól a barátjától, aki mutatja neki, akár arról az oldalról, ahol ez felbukkan. Az egyetlen dolog, amit egy 12 éves gyereknek meg kell értenie ebből az az, hogy nem neki szóló a tartalom.
Ha mégis marad, mert erősebb a kíváncsisága, akkor mennyire tudja értelmezni a látottakat?
Nagyon sok múlik azon, mennyit hallott előtte a szüleitől arról, mi is az a szex, mi az a szerelem, mire való a szex. Egy 12 éves gyerek egyáltalán nem baj, ha már hallott ezekről a dolgokról, és ezek a beszélgetések organikusan létrejönnek, természetesen mindig a gyerek korának megfelelően.
A pornóból a gyerekek enélkül könnyen azt érthetik meg, hogy egy dimenzióban van a szexszel és a szerelemmel. Csakhogy a pornónak ezekhez semmi köze. Az pedig még problémásabbá teszi a kérdést, hogy a gyerek a pornóból könnyen azt a következtetést vonja le: a szex alapvető része a dominancia, az erőszak, a hatalom és a kiszolgáltatottság. Később nehéz lesz ettől függetlenül gondolkodnia majd.
Fontos tisztázni egyébként, hogy az erőszakba nemcsak a konkrét nemi erőszak ábrázolása tartozik bele, hanem a fojtogatás sőt a megalázás is. Amikor kutatásokban fiatal lányokat kérdeznek, sokan azt mondják, hogy szerintük a jó szex az erőszakos szex. A jó szex az fájdalmas szex. A jó szexben benne van az, hogy ő fuldokolni fog, vagy hogy akarata ellen történik. És a pornón szocializálódó fiúk is így fognak a szexhez hozzáállni. A hozzáférhetőség növekedésével a 80-as évek óta ezek a válaszok egyre gyakoribbak. Megszűnt a különbségtétel hardcore és softporn között, most már szinte csak hardcore pornó van.
Szél Dávid (Forrás: Reviczky Zsolt)
Tehát ezek a jelenetek normalizálják a gyerekek számára, hogy az erőszak a szex természetes része?
Nem túlaggódás ezt gondolni. Nagyon veszélyes a korai pornóba való belépés, mert nincsen semmi a túloldalon, ami árnyalná a látottakat. Az iskolában sincsen szexuális nevelés. Nincsen pszichológiai immunrendszere a gyerekeknek arra, hogy amit látnak, azt értelmezni tudják, és ez nagyon nagy probléma.
A szülőktől is nagyon kevés dolgot hallanak a szexszel kapcsolatban, a pornóval kapcsolatban pedig még kevesebbet, mert nem is gondoljuk, hogy erről beszélni kell. Emellett pedig a tartalmak ellen fizikai akadály sincs már jelen védelemként.
Milyen lenne a megfelelő szexuális edukáció az iskolában?
Fontos lenne az edukációt, és a szexuális felvilágosítást nagyon-nagyon markánsan szétválasztani egymástól. Utóbbit 45 perc alatt a védőnő megteszi, átvezetve a gyerekeket a sötétből a világosságba az elképzelések szerint. De ez nem így van, a gyerekek nem sötétségben vannak.
A szexuális nevelés az életünk része, és implicit formában már egészen kis kortól működik, sőt mindenki csinálja. Amikor azt mondom a gyerekemnek, hogy te okos kisfiú vagy cuki kislány vagy, az bizony már a nemi nevelés része. Nem is tudatosul bennünk, hogy egy ilyen ártatlannak tűnő mondattal is szocializálunk. Szintén része, amikor a feleségem hazajön és megöleljük egymást.
De ide tartozik az is, hogy megtanítom a gyerekemet fürdeni és megmosni a nemi szervét, sőt egyáltalán megnevezem ezeket a testrészeit.
Nem latin szakkifejezéseket használok rá és nem is tabusítom, hanem nevén nevezem. Az implicit nevelés gyakran tudattalan, de fontos lenne tudatosítani, mert mindennel hatunk a gyerekünkre. Azzal is, hogy megtanítjuk neki a fehérnemű-szabályt: ki hova nyúlhat, mikor nyúlhat, mit jelent az engedélyadás, mi fér bele, mi nem fér bele.
Ez mind a szexuális nevelés része. Amikor pedig valamit nagyon konkrétan egyértelművé teszek a gyerek számára, akkor pedig mindez már implicitből explicitté is válik. Például azzal, hogy világossá teszem, IT eszközök használatakor milyen tartalmak a nem neki valók.
Hogyan tegye meg ezt a szülő? Különösen akkor, ha nem akar kontraproduktív lenni.
Felelősségteljes szülőként az én feladatom megtanítani a gyerekemet, hogy az eszközt, amit a kezébe adok, hogyan és mire tudja használni. Tudatos fogyasztót kell nevelnünk a gyerekünkből minden szempontból. Fog használni IT-eszközöket, lesz is sajátja, de fokozatosan és tudatosan, vezessük be gyerekeinket ezekbe a terekbe. Nyilvánvalóan nem fog működni és nem is életszerű, hogy csak akkor nézhet a gyerek bármit, ha én is ott vagyok.
De az általad elmondottakhoz képest Magyarországon még durvább a helyzet: a pornóba lépési határ fiúknál mindössze 9-11 év…
Az is kérdés, egyáltalán kell-e egy ennyi idős gyereknek korlátlan internet. Véleményem szerint egyáltalán nem.
Az internetezés szülői felügyelete kiemelten fontos lenne (Forrás: Getty Images)
Ha a telefonján nincs is, otthon azért van wifi, van számítógép…
Egy ennyi idős gyereknek még én mondom meg, hogy mit nézhet. Ő megkérdezi, nézhet-e mesét, én megkérdezem, mit fog nézni, ő pedig azt fogja nézni, amire igent mondok. Tudom, hogy ez kicsit radikálisan hangzik, de a szülői jelenlétnek, a szülői tudatosságnak ennyi idős gyerekeknél még bőven meg kell lennie, bőven terelnünk kell őket. Nagyon korán engedjük el a gyerekek kezét, és ne felejtsük el, hogy mi adjuk a gyerekek kezébe a telefont. Nem a feketepiacon jutnak hozzá, nem ellopják valakitől, nem rátalálnak, hanem mi adjuk a kezükbe.
A telefon, az internet kapcsán nagy nyomást éreznek magukon a szülők az osztálytársak, barátok miatt. Mit lehet ezzel kezdeni?
Rengeteg konfliktust vállalunk fel a gyerekeinkkel. Nem akar például iskolába menni, és a barátja sem ment be ma az iskolába? Erre nem mondjuk azt, hogy rendben, maradjon otthon, hanem azt mondjuk, hogy iskolába járni muszáj, még akkor is, ha értjük, hogy nehéz. Megpróbáljuk őt segíteni, biztatni és elérni, hogy szívesen járjon be. A fogmosást sem engedjük el csak azért, mert nincsen hozzá kedve.
A telefonnal kapcsolatban mégis valahogy elvérzünk.
Én sem tartom észszerűnek, hogy semmit ne engedjünk meg a gyereknek. De a határokat és szabályokat mi adjuk. Mi döntjük el, hogy plázában töltjük a hétvégét vagy kirándulni megyünk, és azt is, hogy játszhat-e azzal az online játékkal, amivel a többiek. Épeszű keretek között érdemes bizonyos konfliktusokat felvállalni. Ez nehéz, de megéri.
Mint mondta, a szexről már egészen kis kortól organikusan érdemes beszélnünk, sőt akár tudtunk nélkül tesszük is. A pornóról mennyi idősen érdemes? És egyáltalán hogyan?
Akkor kell erre sort kerítenünk, amikor a gyerek már elkezd egyedül saját eszközt használni, vagy az otthonit használni saját időbeosztás szerint. A legjobb, ha őszinték vagyunk és elmondjuk, hogy kedves gyerekem, vannak olyan tartalmak, amik nem neked valók és nem téged szolgálnak, találkozhatsz például olyannal, ami szexnek tűnik, de semmi köze nincs a szexhez és mindahhoz, amiről korábban már beszéltünk. Fogalmazhatunk így is: „arra kérlek nagyon nyomatékosan, hogy ha ilyen tartalmakat látsz és kérdéseid vannak, akkor fordulj hozzánk bizalommal, tőlem bármit kérdezhetsz”. Arra kérhetjük őt, hogy ne az interneten keressen utána, ha valamire kíváncsi, mert nem biztos, hogy jó választ fog kapni ott. Elmondhatjuk, hogy tőlünk viszont biztosan jó választ kap majd, sőt utána is nézhetünk a kérdéseinek közösen. Olyan is lehet, hogy valamilyen kérdésre elsőre nem tudunk válaszolni: nekünk sem kell mindent tudnunk.
És mondhatjuk ezt is: „tudnod kell, hogy amit pornónak hívunk, az csak kitaláció, az emberek nem így néznek ki, a szex igazából nem ez, nem ennyi ideig tart és nem is úgy történik, mint ahogyan ott látod”.
Milyen jelekből vehetem észre, ha valamilyen tartalom mégis felzaklatta őt, bár nem mondja el?
Ha egy gyerek nincs jól, annak nyoma van. Megváltozik a viselkedése, kerüli az addigi intimitást, titkolózik, rosszabbul alszik. Lehet persze, hogy csak rosszat álmodott, lehet, hogy az osztályban bántotta őt valaki, de akármi is az oka, szülőként ezt észreveszem és megpróbálok rezonálni a változására. Ha pedig az egész már napok óta tart, akkor nyilván gondolkozom is rajta, hogy mitől lehet ez. Ha bátorítom, kérdezem őt és van kapcsolatom is a gyerekemmel, akkor meg fogja tudni osztani és át tudjuk beszélni a kérdéseit. Sőt kinyithatom a kérdéseket én magam is, ha úgy érzem, hogy számára nehéz.
Ha szexről vagy pornóról van szó, sok szülő zavarban van. Hogyan küzdhetjük le ezt a zavart?
Nyugodtan elmondhatja a szülő, hogy van itt egy téma, amiről neki is nehéz beszélni, a gyereknek is nehéz hallgatni, de néha a nehéz dolgokról is fontos beszélgetni. Lehet őszinte és láthatóvá teheti a saját zavarát, ettől válik élő emberré tankönyv helyett. Segítség lehet például akár egy könyv is, mely nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is kapaszkodót nyújt, sőt megad egy közös nyelvet. Olvashatják együtt közösen, vagy nagyobb gyereknél átnézhetnek benne közösen részleteket.
Ha valaki később kezdi el a beszélgetést a gyerekkel, akkor nehezebbnek tűnik a helyzet, de nem reménytelen, csak más eszközökhöz kell nyúlni. Sosem késő elkezdni.
