Család

Csodákra képes a KIP tanítási módszer

Hogy lehetséges, hogy éppen egy borsodi, ezerfős település általános iskolás diákjai nyerik évről évre az országos dáma- és sakkversenyeket? Mi a titka, hogy ebből az iskolából a gyerekek 70 százaléka továbbtanul, míg máshonnan jó, ha a végzősök fele?

Csodákra képes a KIP tanítási módszer

Hogyan érik el, hogy innen még a cigánygyerekek is önbizalommal telve ballagnak el és nagy arányban érvényesülnek, míg máshol jó, ha egyáltalán elvégzik a nyolc osztályt? A válasz egy speciális tanítási módszerben keresendő, melynek kifejlesztésén és működtetésén a hejőkeresztúri általános iskola igazgatónője, Kovácsné Nagy Emese lassan másfél évtizede dolgozik.

– A Komplex Instrukciós Programhoz az ötleteket a Stanford Egyetem egyik módszeréből merítették. Miért épp ezt az amerikai mintát adoptálták?

– Nagyon erős az a jelenség, hogy egyre inkább heterogén tanulói csoportok alakulnak ki minden iskolában. Mindegy az, hogy városban vagy faluban van ez az iskola, a tanulók tudásában a csoportok heterogének, tehát szocializáltságukban is. Olyan módszert kerestünk, amivel a csoporton belüli tudáskülönbségek mérsékelhetők. Mielőtt 13 éve bevezettük a KIP programot, sok mindent megvizsgáltunk, más módszereket, programokat, és úgy találtuk, hogy heterogén tanulói csoportokra ez a módszer a legalkalmasabb. A Stanford Egyetem programja eredetileg spanyol anyanyelvű diákoknak szólt, és azért fejlesztették ki, hogy a lehető legtöbb gyereket angolból megfelelő nyelvi szintre hozzák. Nálunk persze más volt az alaphelyzet, itt az iskolában nagyon sok a hátrányos helyzetű és alulteljesítő tehetséges gyerek, akiknek a lehetőségeit a családi háttér az első pillanattól korlátozza. Az ő szókincsük nagyon gyér és nekünk ezzel kellett valamit kezdeni. Erre találtuk meg a Komplex Instrukciós Programot és fejlesztettük ki a Logikai Táblajáték Programot. Hangsúlyozom azonban, hogy programban nem a hátrányos helyzet a lényeg, hanem a tudásban való heterogenitás, tehát a program azoknak az iskoláknak való, ahol a tudásban nagyon heterogének a tanulócsoportok. Azt tapasztaltuk, hogy a sima csoportmunka nem csökkenteni úgy a különbséget a tanulók között, mint a Komplex Instrukciós Program, mi pedig olyan módszert kerestünk, amivel a tehetség szárnyalhat, a többiek pedig, ha el nem is érhetik a legjobbakat, de a lehető leggyorsabb ütemben zárkóznak fel hozzájuk.

Csodákra képes a KIP tanítási módszer

– Mi a program lényege?

– A Komplex Instrukciós Program egy kimondottan speciális csoportmunkán alapuló módszer, ami lehetővé teszi, hogy a legtehetségesebbek és a tanulásban lemaradók együtt fejlődjenek. Két dolog érdekében alkalmazzuk a csoportmunkát. Az egyik, hogy szeretnénk erősen fejleszteni a kognitív képességeket, a másik, hogy nagyon erősen szeretnénk szocializálni a diákokat. A tanítási órák húsz százaléka olyan csoportmunka, amikor azzal foglalkozunk, hogy személyre szabott foglalkozással képbe hozzuk a lemaradókat a tanagyaggal kapcsolatban, és pozitív megerősítést és önbizalmat adunk nekik, hogy elhiggyék magukról, hogy a világ legtermészetesebb dolga, hogy azonos státuszból kommunikálhatnak más emberekkel, a kiváló a gyengével, a gyerek a felnőttel. Olyan feladatokat kapnak a diákok, amelyek nagyon erős kommunikációt kívánnak meg, így a diákok kommunikációban egészen jól szintre hozhatóak. Soha nem fog eltűnni a csoportok között a különbség, de bizonyosan mérséklődni fog. Minden ötödik tanítási óra zajlik a módszer elvei alapján, és ez hat ki a többi nyolcvanszázaléknyi hagyományos tanítási órára, ahol a gyerekek már jobban tudnak teljesíteni, alkalmazkodni egymáshoz.

Csodákra képes a KIP tanítási módszer


– Milyen mérhető eredményeket várhatnak az iskolák és a szülők a programtól?

– Először is hat hónap múlva a magatartásban látványos javulás következik be. Ez azt jelenti, hogy nincsenek intők, a gyerekek nyugodtabbak, tudnak egymással beszélni, jól tolerálják egymást szünetekben, órán kívül. A gyerekek élvezik az iskolát, csökkennek az igazolatlan hiányzások, ennek pedig egyenes következménye, hogy a tanulmányi eredményeik is javulnak. De ez még nem a diákok igazi tudásának az eredménye. Az igazi eredmény három-négy év múlva jön meg. Amikor Hejőkeresztúron elkezdtük a programot, a mi iskolánk jóval az országos átlag alatt volt teljesítményben, különösen a hátrányos helyzetű gyerekek tekintetében. Akkor az átlagos pontszám 500 volt, mi 280-300 környékén teljesítettünk. Most az országos átlag az új pontozás szerint 1500 felett van, amit mi matematikában már felül is múlunk, szövegértésből pedig csak pár ponttal voltunk alatta az országos átlagnak tavaly, de volt, amikor már fölé is kerültünk. A program eredménye az is, hogy nálunk 70 százalék az érettségit adó iskolákba a továbbtanulás, egy hasonló iskolában ez az arány negyven-ötven.

Csodákra képes a KIP tanítási módszer

– Tizenegy iskola követi ezt a módszert az országban jelenleg, köztük egyházi és állami fenntartásúak, változó arányú hátrányos helyzetű gyermeklétszámmal. Mindenhol ilyen szép eredményeket érnek el?

– Az egyes iskolák nem fogják pontosan ugyan azt az eredményt felmutatni, de a javulás üteme mindenhol szembetűnően jó. Több helyen megduplázódott az elsősök száma, mert azok, aki addig elhordták a körzetből a gyerekeiket, már nem teszik. Ilyen például Bükkaranyos, ahol az volt a szokás, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket bennhagyták az iskolában, a többit pedig behozták Miskolcra. Osztályokat kellett összevonni, hogy megéljen az iskola. Most teljes létszámmal működik az első osztályuk, és ezt már eredménynek tartom. Nálunk Hejőkeresztúron pedig háromszorosára nőtt a hátrányos helyzetű gyerekeink aránya, az eredményeink pedig eközben javultak.

Csodákra képes a KIP tanítási módszer

– Vannak kiugró, személyes sikertörténetei is a programnak?

– Több ilyen is van. Volt például egy fiú nálunk, Oszkár, akin látszott, hogy nagyon jó mozgású. Készítettünk róla egy videofelvételt, elküldtük egy művészeti középiskolába, ahova fel is vették, majd ott leérettségizett. Ezután főiskolára iratkozott be és ma koreográfus, többet van Franciaországban, mint itthon. De van egy olyan roma családunk is, ahonnan három gyerek jár egyetemre. Visszajelzés az is, hogy hejőkeresztúri gyerekek képviselik már negyedik éve az országot a dáma-Európa-bajnokságon: 2010-ben ez egy roma gyerek volt, 2011-ben egy félroma kislány, utána egy tanárgyerek, idén pedig egy sajátos nevelési igényű, diszlexiás, diszgráfiás fiú. Ez mutatja meg pontosan, hogy a képzésnek milyen hatása van. Gyakorlatilag mindenhol ezt lehetne elérni, ahol ezt a módszert alkalmaznák.

A programról részletes ismertető olvasható a http://komplexinstrukcio.hu oldalon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top