Család

Hazug egészségügyi információk: így ismerhetjük fel az átverést

Tényleg elég, ha valaki véletlenszerűen egymás mellé pakolja a "rák", a "gonosz gyógyszerlobbi", a "csodaszer" és a "hazug orvosok" kifejezéseket, és máris ezrek osztják meg az interneten az írást?

Ember legyen a talpán, aki a neten keringő féligazságokat, akár káros egészségügyi tanácsokat tartalmazó írásokat el tudja különíteni az értékes tartalmaktól. Összeszámoltad már valaha, hogy egy nap hány egészségügyi tanácsot tartalmazó körlevél landol postaládádban? Hányszor olvasod el egy átlagos napon azt a kérést, hogy továbbíts/ossz meg valamit, mert egy beteg kisgyermek családjának pénzre van szüksége? És mi a helyzet az internetes ismeretterjesztéssel? Honnan szerzed a legfontosabb egészségügyi információkat: neves portálok szakemberek által ellenőrzött cikkeit segítségül hívva, vagy a Google által kidobott első néhány internetes találat információiban bízva? Nyomsz-e megosztásgombot annak az agydaganatos kisfiúnak a képére, akinek állítólagosan B17-injekciót keresnek a szülei, és közben tudod-e, hogy a B17 alkalmazásával még soha, egyetlen daganatos beteg esetében sem tapasztaltak javulást, a túlélőknél viszont a daganatok növekedését, számos betegnél pedig a cianidmérgezés tüneteit észlelték?

Hazug egészségügyi információk: így ismerhetjük fel az átverést

Mi az a hoax?

A hoax nternetes álhír vagy kacsa, ami lánclevél formájában terjed, és felszólítja olvasóját, hogy küldje tovább másoknak is, hogy az értékesnek titulált információ minél több emberhez eljuthasson. Újabban népszerűek a képformátumban terjedő anyagok, melyeket egy kattintással már meg lehet osztani a közösségi oldalakon.
Rossz hírünk van azoknak, akik válogatás nélkül mindent továbbítanak, elhisznek és terjesztenek: a világhálón vagy a postafiókunkban, esetleg a Facebook-megosztások között olvasható információk az esetek igen magas százalékában megbízhatatlan forrásból származnak, és a bennük olvasható tanácsok olykor még ártalmasak is.

Kitől kaptuk?

Ha a levélben tucatnyi korábbi címzettet látunk, illetve számtalan továbbításra utaló jelet (FWD, forward – továbbított kifejezések a levélben vagy annak címében), máris éljünk a gyanúperrel, hogy egy régi levél került hozzánk. Nem ritka ugyanis, hogy egy-egy levél vagy Power Point-vetítés évekig, évtizedekig jár körbe az interneten, azaz nemcsak idejétmúlt, de akár tévhitekkel tűzdelt.
Vissza tudjuk-e fejteni, hogy ki volt a levél eredeti szerzője? Utal-e valakire a szöveg? Ha igen, keressünk rá az interneten, valós személy-e! Orvosként vagy újságíróként, esetleg természetgyógyászként aposztrofálja magát? Blogger írta, és erre utal is a szöveg? Ettől még nem biztos, hogy a téma avatott szakértőjéről van szó! Ellenőrizd, ki bújik meg a nicknév mögött! Keress rá, nézz utána állítólagos blogjának, kutasd fel a közösségi portálok valamelyikén! Van neve a szakmájában? Mi a végzettsége, vannak publikációi, színvonalas oldalakon is publikál? Ha fizetős termékek, szolgáltatások legfőbb kereskedője, esetleg a „gonosz orvosok/gyógyszergyárak” gondolatok mentén szerveződnek üzenetei, legyünk szkeptikusak a dolog valóságtartalmát illetően.

A tartalom

A levél helyesírása rendben van, vagy esetleg van benne helyesírási hiba, gyanús félrefordítás, ami első olvasatra feltűnik? Ennek oka, hogy sokszor internetes fordítóprogramokkal “magyarítják” az eredetileg jobbára angol nyelvű írást, majd nyelvi lektorálás nélkül indítják hódító útjára a magyar verziót. Legyünk szkeptikusak ezekkel kapcsolatban: ha nyelvtudás birtokában rábukkanunk az eredeti írásra, könnyen ellenőrizhetjük, hogy milyen jellegű szöveg került hozzánk. Az angolul jól beszélőknek óriási segítség az a weboldal, ahol minden körlevél és legenda előbb-utóbb kap egy bejegyzést. Aki csak magyarul tud, annak ott van a www.urbanlegends.hu és a Ködpiszkáló oldal is.

Hatásvadász képek, rémhírek

 Mielőtt továbbküldöd
…keress rá prominens egészségügyi szájtokon, van-e a hírnek valós alapja, amit éppen másokkal készülünk megosztani, használjuk a legmegbízhatóbb szervezetek keresőit, adatbázisait a tájékozódáshoz (OÉTI, MDOSZ, ÁNTSZ stb.), vagy kérdezz meg egy a szakmában dolgozó ismerőst! Semmit ne osszunk meg gondolkozás nélkül, de még úgy sem, hogy az első két mondaton felbuzdulsz, és máris kattintasz.

Ha tovább is küldesz bármit, mert minden szűrőn átmegy, sose úgy továbbíts, hogy az e-mail címek mindenki számára láthatóak legyenek. Ha tekintélyes mennyiségű címzett neve és elérhetősége olvasható a levél elején, ezeket töröld, mert sosem lehet tudni, kinél landol aztán a tetemes címzettlista, és máris áradnak a spamek…

A „Válasz minden címzettnek” gombra kattintva mindenkinek vissza tudod küldeni az általad felkutatott, a levelet cáfoló írás linkjét. Ne számítsunk azonban arra, hogy a valós információkat tartalmazó válaszlevelet ugyanilyen lelkesedéssel továbbítják majd a címzettek.

Biztosan továbbküldi az ember azt a levelet, amiben hatásvadász, esetleg szívhez szóló, bizonyos gyártók, bizonyos termékeit ócsároló illusztrációk is helyet kapnak, akár precíznek tűnő feliratok kíséretében. A szép illusztráció a kemoterápiánál is tízezerszer hatékonyabb citromról, vagy egy veszélyesnek kikiáltott termék fotója önmagában nem garancia arra, hogy igaz a levél tartalma. A rémhírterjesztés és a fogyasztók hergelése valósabb motivációja lehetett a levél eredeti szerzőjének. Fontos, hogy a „semmihez sem értő” vagy „információkat szándékosan visszatartó” orvosok/gyártók, illetve a gyakran emlegetett gyógyszermaffia/gyógyszerlobbi elleni uszítás szintén gyakori téma az ilyen írásokban. Ne hagyjuk, hogy első olvasatra levegyenek a lábunkról!

Hasonló óvatossággal kezeljük az empátiánkra építő, sokszor képpel együtt terjedő véradós („XY-nak ritka vérre van szüksége az életmentő operációhoz”) és pénzgyűjtős megosztásokat („külföldi kezelésre viszik a gyermeket”, „így akar bekerülni a rekordok könyvébe”), melyeket ellenőrizve kiderül, hogy a vér beszerzése a vérellátó feladata, a nagy informatikai cégek sosem fizettek a továbbküldésért, és a pénz nem fog gyűlni attól a kisgyerekek külföldi őssejtkezelésére, ha több ezer lájkot nyomnak egy fotóra a gyanútlan felhasználók.

Ha valamilyen élelmiszer-biztonsági szabályt, rettegett összetevőket emleget a nálunk landolt levél, ne hagyjuk el a józan eszünket: az élelmiszer-biztonsági szabályok ugyanis – bármilyen hihetetlen – a multikra is vonatkoznak, sőt ezek szigorú minőségbiztosítási rendszereket és higiéniai előírásokat követnek. A boltok polcain csak olyan élelmiszert találunk, amelyek megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. Az természetesen vitathatatlan, hogy léteznek olyan összetevők, amelyek első hallásra bizarrnak tűnnek, ám közvetlen egészségkárosító hatásról nem beszélhetünk, hiszen ellenkező esetben nem kerülhetnének az élelmiszereinkbe. A körlevélben kifogásolt összetevőket mi magunk is ellenőrizhetjük a csomagoláson.

Hazug egészségügyi információk: így ismerhetjük fel az átveréstÁlbizonyítékok, „kamukutatások”, ferdítések, sarlatánok

Azt olvassuk, hogy orvosok által bizonyított kutatásról van szó? Netán megnevezik a kutatás vezetőjét és azt a kórházat, intézményt is? Ez már kedvező jel, a teljes bizonyosság pedig csak néhány kattintásnyira van: a netes kereső azonnal lebuktatja a szerzőt, ha nem létező kutatásról van szó, esetleg csak utólag odabiggyesztett „dr.” titulusról.

Az sem biztos, hogy igazol egy információt, ha a továbbított, megosztott üzenetben az áll, valamelyik újságban publikálták az eredményeket, vagy valamely híres egyetem bocsátotta ki a közleményt. Ezeknek az állításoknak is nézzünk utána, hiszen tipikusan olyan hívószavak, melyektől elvész a gyanúnk. Jó példa erre az a levél is, melyből kiderül, megvan a rák ellenszere. Az írásban hivatkoznak egy újságra, hiszen ez kell a hitelességhez – kivéve akkor, ha kis kutatással kiderül, nem orvosi vagy más szakmai lapról van szó esetünkben (Listin Diario), hanem egy mezei napilapról, amely a Dominikai Köztársaságban jelenik meg…

A nép azonban nemcsak az orvosok szavát issza, hanem a gyógynövényszakértőkét, népi gyógyászokét is. Mára azonban biztosnak hitt szerzők, források sem biztosak: egyre-másra derül ki, hogy bizony Maria Treben is tévedett gyógynövénnyel kapcsolatos könyveiben, és arra is jócskán van példa, hogy a bükki füvesember nevével visszaélve káros információktól hemzsegő írások kelnek útra!

Ha a hivatkozott kutatásnak nyomára bukkanunk valamely prominens lapban, az már jó jel. Azonban megesik az is, hogy a körlevélben egy-egy tudományos állítást kiragadnak az eredeti szövegkörnyezetből, és más jelentést nyer. Jó példa erre a mikrohullámú sütőt kárhoztató írás, melyről dr. Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerész-tudományi Karának Farmakognóziai Intézetében dolgozó egyetemi adjunktusa rántja le a leplet.

„A neten terjedő és továbbított tudományos kutatásokat az átlagember nem tudja megfelelően értelmezni, helyén kezelni. Érdemes belegondolni például abba, hogy az, ha egy gyógynövény hatóanyagáról valamit kimutatnak, nem jelenti azt, hogy az azt tartalmazó gyógynövénynek is ugyanaz lesz a hatása. Így hiába igazolja egy kutatás azt, hogy például a kamillában lévő apigenin megakadályozza, hogy az emlődaganatos sejtek sokkal tovább élhessenek, mint a normális sejtek, gátolja terjedésüket és érzékenyebbé teszi őket a gyógyszeres kezeléssel szemben. Ezt a hírt gyakorlatilag minden lap a kamilla rákellenes hatásaként tálalta, pedig szó sincs arról, hogy a kamillatea ilyesmire jó lenne. Lehet, hogy a kamilla egyik nem illékony hatóanyaga jó egy konkrét betegségre valamilyen dózisban, de pusztán a gyógynövény fogyasztásával úgysem tudjuk azt a dózist bevinni” – emeli ki a legfontosabb tudnivalót a laikus, gyógynövénykedvelő olvasóknak Szabó Emese újságíró, a HáziPatika.com állandó szerzője, aki okleveles kertészmérnökként végzett gyógy- és aromanövény szakon. A szakember ebből kiindulva óvva int attól bárkit is, hogy az ilyen típusú kutatásokat olvasva elkezdje magát – példánkból kiindulva – daganatos betegként kamillateával kúrálni.

Pedig pontosan az ilyen kutatási eredmények sarkításával születnek a legnépszerűbb körlevelek, és indulnak hódító útjukra a mindenre jó csodanövények. Legyen mindig gyanús, ha valamelyik ismert gyógynövényünkről az terjed, gyógyítja a rákot és az allergiát csakúgy, mint a cukor- vagy a magasvérnyomás-betegséget: ha így lenne, akkor biztosak lehetnénk benne, hogy a gyógyszeripar már lecsapott volna rá, és forgalomban lenne a drágábban előállítható és alkalmazható (szintetikus) szerek helyett.

Néha nem árt gondolkodni!

Hazug egészségügyi információk: így ismerhetjük fel az átverést

A legtöbb hoax éppen csak annyira sántít, hogy ha ép ésszel még 5 percet szánunk az értelmezésére, kiderül, van benne legalább egy logikai bukfenc. Jó példa erre a kullancsok vs. foszforos gyufával történő eltávolítás, mely körlevelet elsők között cáfoltunk meg a magyar médiában. A dolog már minimális elsősegély-ismereteink miatt is gyanús (ti. kullancsot kullancskanállal távolítunk el, nem olajjal vagy más népi módszerrel), de egy gyors telefon azonnal igazolta is gyanúnkat, a kullancs foszforimádatáról ugyanis sehol sem szól a szakirodalom, azaz az érintett bőrfelülethez gyufát érintve nem fog szépen kimászni belőlünk a vérszívó. De hol itt a logikai bukfenc? Ott, hogy ma már nem is gyártanak foszforos gyufát, tehát ha igaz is lenne a híresztelés, akkor sem mászna rá át egy rovar sem.

Hasonlóan józan észjárást kíván a köznyelvben csak „mentős körlevélként” aposztrofált írás, mely arra buzdít, a vészhelyzet esetén értesítendők neve elé írjuk be telefonunkba az ICE (In Case of Emergency, „vész esetén”) rövidítést, mert ebből tudni fogják a mentők, kit hívjanak, ha bajba kerülünk. A körlevél kapcsán megkerestük anno az OMSZ-t, és Győrfi Pál rögtön igazolta is gyanúnkat, jelesül, hogy egy baleset helyszínén mentést végezve a mentősök nem foglalkoznak a távollévők informálásával, mert az a rendőrség, illetve a kezelést végző kórház feladata. A levél azóta is kering, pedig az okostelefonok térhódítása óta még a képernyőzár problematikája is adott, melynek ismerete nélkül a földi halandó be sem jut más telefonjának névjegyzékébe…
 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése