Egy válogatós gyerek nagyon bosszantó és elkeserítő tud lenni a szülőnek, ráadásul extra fáradtságba is kerül az igényei kielégítése. Ha nem szeretnél ennek a viselkedésnek az áldozatává válni, szoktasd le róla mielőbb a gyermeked az alábbi módszerekkel.
Lelki okok feltárása
A válogatósság mögött nagyon sokszor lelki okok állnak. A leggyakoribb eset, hogy kimondva-kimondatlanul túlzott elvárásokat támasztanak szülők a gyermekkel szemben az étkezés terén, ami arra kényszeríti őt, hogy az igényeinél többet egyen. Rossz esetben a gyermek megszokja a túlevést, és ezzel elindul az elhízás útján, aminek már gyermekkorban is számos egészségügyi kockázata van. Az evéssel kapcsolatos aggódást, a lehangoltságot (“eszik ez a gyerek rendesen?”) a szülők hangulatára rendkívül érzékeny gyerekek megérzik, és tudattalanul is igyekeznek megfelelni az elvárásoknak, ami idővel azonban nagyon kényelmetlenné válik számukra. Általában ilyenkor kezdenek el válogatni.
A másik gyakori ok, hogy figyelemfelkeltés céljából válogat a gyerek az asztalnál: náluk azért kialakult az a beidegződés, mert csak akkor fordítanak rájuk extra figyelmet a szülők, ha helytelenül viselkednek: ilyenkor rászólnak, megdorgálják, “beszélnek a fejével”, ám más esetben – akkor sem, ha jót csinál – nem kap visszajelzést és elegendő figyelmet a gyermek. Ezért aztán szándékosan úgy viselkedik, hogy azzal magára vonja a szülő figyelmét az asztalnál. Válogatóssághoz vezethet még a szorongás is, ami például a szülők közötti állandósult konfliktus vagy elhidegülés miatt gyötri a gyermeket. Mivel alapvetően nincs rosszul evő gyermek – hiszen ösztönösen a saját szerveztük igényeinek megfelelő mennyiséget esznek –, a válogatósság megszüntetésében ezért először a szülőknek a saját felelősségüket kell megvizsgálniuk, és ki kell nyomozniuk, vajon nem valamilyen lelki teher, téves nevelési módszer miatt alakult-e ki a gyermeknél ez a viselkedés.
Lehet, hogy kóros az étvágytalanság
A ritkább eset, hogy a válogatósság mögött tényleg valamilyen betegség húzódik meg. Sokszor a gyermek ösztönösen visszautasít ételeket, amikről érzi, hogy nem tesz jót neki – például egy addig fel nem ismert laktózérzékenység miatt a gyermek nem akar tejet inni –, vagy azért nem eszik rendesen, mert fáj a füle, torka, valamilyen okból nyelési nehézségei vannak, esetleg lázas és rossz a közérzete. Ha tényleg betegség miatt válogat a gyermek, azt elég könnyű felismerni, mert a válogatás mellé rendszerint más tünetek is társulnak, és hirtelen áll be a változás a gyermek étkezési szokásaiban. Ilyenkor forduljunk orvoshoz!
A válogatósság ezen kívül még lehet múlékony, de kellemetlen velejárója is bizonyos életszakaszoknak is: a dackorszakba lépve az önállósodási törekvéseit nyilvánítja ki a gyermek, de például a fogzás is okozhatja a válogatósságot. Ez nem betegség és nem is nevelési hiba vagy lelki okokra visszavezethető viselkedési zavar. Egyszerűen csak egy átmeneti állapot, amit kellő türelemmel és derűvel tanácsos átvészelni a szülőknek, anélkül, hogy kárhoztatná érte a gyermekét vagy az indokoltnál több figyelmet fordítana ezekre a jelenségekre.
Átmozgató terápia friss levegőn
Az éhes gyermek kevesebbet válogat. Hasznos módszer ezért, hogy az asztalnál turkáló, finnyás gyereket kicsit “kifárasztjuk”: vigyük friss levegőre, írassuk be sportkörbe, menjünk vele sétálni, játszani minél többet. A fizikai aktivitás az egyik legfontosabb dolog amúgy is egy gyermek egészséges fejlődése szempontjából, és egy sokat mozgó gyerek nemcsak erősebb, fejlettebb, energikusabb, de a válogatósságra is kevésbé hajlamos.
Rendszeresség és példamutatás
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a szülői minta és a rendszeresség a gyermeke életében mennyire fontos tényezők. Ha egy gyermek azt látja, hogy otthon a szülők egyoldalúan táplálkoznak, válogatnak az ételek között és az étkezéseikben nincs rendszer – például kihagyják a reggelit, mindig más időpontban vacsoráznak, hol együtt, hol külön esznek, ötletszerűen nassolnak –, a gyermek is ezeket a szokásokat veszi fel. Egy jól kiszámítható rendszeresség viszont – amikor tudja a gyerek, hogy mikor jön az evés ideje, naponta hányszor eszik és arra milyen körülmények között kerül sor – biztonságérzetet és jó mintát ad neki. Az ideális ebből a szempontból a napi háromszori főétkezés, és közben délelőtt és délután egy-egy falatozás (tízórai és uzsonna). Ha látja, hogy mi magunk tartjuk ezeket az étkezési szokásokat, az asztalnál pedig jó hangulatban, jóízűen falatozunk és nem fintorgunk az egyes ételek láttán, akkor nagyon jó eséllyel a gyerekünk is így fog majd viselkedni az asztalnál.
Döntsetek együtt a menüről és készítsétek el közösen
Nincsen abban semmi különös, ha valakinek ez vagy az az étel nem ízlik. Abba sem, ha vannak időszakok, amikor napokig ugyan azt az ételt kívánjuk. A gyerekekre hatványozottan igaz, mivel gyorsan változik az ízlésük a fejlődő szervezetük igényeit követve. Ha el akarjuk kerülni, hogy válogatás legyen az evéskor – mert például nem a szájízüknek való étel került az asztalra –, nagyon hatékony módszer, ha előre megbeszéljük a menüt. Mondja meg mindenki, hogy mit szeretne enni, és aztán közösen döntsétek el, hogy mi készüljön el ebből. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy az asztalnál derüljön ki, hogy az elkészült ételhez nincs kedve a gyereknek. Másrészt önmagában az a mozzanat jó irányba tereli a gyerekek önértékelését, magatartását, hogy a döntésbe bevonjuk őket. Még hasznosabb, ha nemcsak kiválasztják az ételt, de segítenek az elkészítésében is: például már a bevásárláskor együtt válogatjátok ki az alapanyagokat, és főzéskor együtt dolgoztok.
Főzz máshogy
Ha válogat a gyerek, az is előfordulhat, hogy egyszerűen nem ízlik neki, amit főztél. Túl sós, túl édes a stílusod neki, vagy más miatt nem passzol a te szakácstudományod az igényeihez. Próbálj változtatni a főzési stílusodon, hátha ez lesz a megoldás!
Adj kisebb adagokat
A tálaláskor a lelkes édesanyák és édesapák gyakran esnek abba a hibába, hogy túl nagy adagot szednek a gyermek elé. A hatalmas porció viszont megrémíti őt, és vagy válogatás lesz a dolog vége, vagy kényszerű túlevés. A legjobb, ha hagyod, hogy a gyerek magának szedjen.
Legyen az étkezés és az étel változatos
A kiszámíthatóság mellett fontos, hogy időnként váratlan meglepetéseket, változatosságot is csempésszünk az étkezésekbe és a fogásokba egyaránt. Egy szép nyári reggel reggelizhettek például a szokástól eltérően a balkonon, vagy elmehettek piknikezni, esetleg csinálhatsz egy gazdag büféasztalt otthon, ahol mindenki kiélheti a válogatós kedvét. Ezen kívül ügyelj arra, hogy maguk az ételek is változatosak legyenek: egyrészt ezzel elkerülheted az unalmat az asztalnál, másrészt az egészséges étkezés egyik alaptétele, hogy sokféle alapanyagból összeállított, rostokban gazdag, változatos ételeket kell fogyasztania a gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt. Szerepeljen tehát sokféle zöldség, többféle hús- és halétel, teljes kiőrlésű gabonafélékből készült étel, gyümölcs a “receptrepertoárodban”!
Ne figyelj oda túlzottan
Az evés kellemes, derűs és gondtalan tevékenység kell legyen. Ne csináljunk hát belőle drámát, ne az asztalnál neveljük a gyereket, és ha ő éppen evés közben akarja valami különcködéssel – például válogatással – magára vonni a figyelmet, hát rá se hederítsünk! Nem jó módszer, ha a válogatós gyereknek mindig megfőzzük a kedvencét, mert erre hamar rászokik, és még inkább kedvet kap arra, hogy az evésen keresztül manipulálja a szülőket. Azt is meg kell tanulnia egy gyereknek, hogy néha vannak dolgok, amiket a kedve ellenére is meg kell tenni, például olyan ételt is megehet, ami nem tartozik éppen a favoritjai közé. Ha pedig duzzog, és nem eszi meg, hát éhes marad. A lényeg, hogy ne mutassuk neki, hogy az ő evése körül forog a világ, és hogy egyfolytában azon aggódunk, hogy eszik-e rendesen.
Az egészség elvét ne add fel
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban nagyon fontos szem előtt tartani minden szülőnek, hogy az étkezések, ételek egészségesek maradjanak minden körülmények között. A válogatósság vagy bármilyen más kellemetlen viselkedéssel szemben vívott harc során a szülők sokszor eljutnak arra pontra, amikor a kilátástalanság miatt hajlandóak engedni: “jó, egyél meg még két tábla csokit és egy vödör jégkrémet a brokkoli helyett, ha ettől végre nyugton maradsz”. A csoki és az egyéb nyalánkságok természetesen nem tabuk, és időről időre kaphat belőle minden gyerek, de sohasem az egészséges ételek rovására: ha például a a csemete nem hajlandó megenni a sárgarépafalatokat vagy az almaszeleteket, akkor ne fagyit adjunk helyette, hanem próbálkozzunk meg más, egészséges étellel – például egy banánturmixszal napernyős, szívószálas koktélospohárban!
