De vajon mindegy, hogy milyen húsféleséget fogyasztunk? És mi az a mennyiség, amelynek rendszeres elfogyasztása mellett nem szenved hiányt szervezetünk a szükséges fehérjékből? A húsok fehérjetartalmában lényeges különbség nincs. Ebből a szempontból az ún. vörös húsok, melyek közé pl. a marha-, sertés- és juhhús tartozik, közel hasonló fehérjetartalommal bírnak, mint a fehér húsok, azaz a baromfi- és a halhús. Abszolútérték tekintetében a baromfihús vezet, melynek 100 grammja átlagosan 21-25 gramm fehérjét tartalmaz. A baromfihús biológiai hasznosulása azonban némileg alatta marad pl. a marhahúsénak, így fehérjebevitel szempontjából egyenértékűnek tűnnek. Meg kell említenünk, hogy emészthetőség szempontjából jobbnak tartjuk a baromfihúst, amelyből a hazai piacon például a Bábolna márkás termékek szép számmal és kiváló minőségben képviseltetik magukat.
A zsírok, melyek leginkább építőelemként vannak jelen szervezetünkben, szintén nélkülözhetetlenek, azonban esetükben különösen fontos, hogy mennyiségi és minőségi korlátokat szabjunk. A zsírok ugyanis kétszer annyi energiát tartalmaznak (azonos mennyiségre vonatkoztatva), mint a fehérjék és a szénhidrátok. Ezért túlzott bevitelük, mely sajnos jellemző jelenlegi táplálkozási szokásainkra (a napi teljes energiabevitel kb 30 %-át kellene zsírból fedeznünk, mely fogyasztás a valóságban közel 40 %-os), egyértelműen felesleges pluszt jelent szervezetünknek, mely azt raktározni fogja, hosszú távon kialakítva az elhízást. A bevezetőben említett krónikus betegségeknek pedig pont az elhízás az egyik legfontosabb kockázati tényezője. Tehát nem mindegy, hogy milyen zsírtartalmú húst fogyasztunk.
Ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek talán legfontosabb rizikófaktora a megemelkedett koleszterinszint. Éppen ezért jogosan javasolják az étrendünk kapcsán bevitt koleszterinmennyiség tudatos csökkentését azoknál, akiknek vérében magas a koleszterintartalom. S mivel húsféleségek valóban jelentős mennyiségben tartalmazhatnak koleszterint, ezért itt sem mindegy, milyen fajta húst választunk. Ebből a szempontból is az alacsonyabb koleszterintartalmú baromfi- és halhúsok egészségesebbek.
Meg kell persze említenünk, hogy egyáltalán nem mindegy, a csirkének melyik részét fogyasztjuk, valamint az sem, hogy azt bőrrel vagy bőr nélkül készítjük, illetve fogyasztjuk el. Mert míg például a bőr nélküli csirkemell koleszterintartalma 65 mg 100 grammonként, addig a csikeszárny bőrrel 285 mg-ot is tartalmazhat, mely szinte fedezi a napi ajánlott bevitel (300 mg/nap) teljes egészét.
Játssz velünk! A linkre kattintva válaszolj egészséges táplálkozással kapcsolatos kérdéseinkre. A helyesen válaszolók között a négy csillagos Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő Hotel 2 személy számára szóló 3 nap 2 éjszakás aktív pihenési lehetőségét sorsoljuk ki, teljes értékű fürdőbelépővel, valamint félpanziós ellátással!
A nyereményről»