Hol a helye a szenvedésnek?

Különösen dívik manapság ez a fogalom, és bizony jól illik a felületes életvitelhez. Ha nem vigyázunk, általa az önmagunkkal szembeni őszinteséget seperhetjük a szőnyeg alá.

Kőtörő Emese pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus sok szakemberrel ellentétben azt vallja, hogy a pozitív gondolkodás ideája korántsem oly hasznos mindig, minden esetben, mint azt hinnénk. Tudni kell, hogy a derűs gondolkodásmód elsősorban szocializáció kérdése, vagyis egy tanult viselkedés, amelyet a környezet minden apró eleme befolyásol és alakít. Kőtörő Emese szerint, ha olyan esemény történik veled, ami szomorúságot, bosszúságot okoz neked, azt képtelenség pozitívnak tartanod. És ami a legjobb: nem is kell. Hiszen a negatív érzelmeknek éppen úgy megvan a helye és szerepe az életedben, mint a szép dolgoknak. Ahogy az örömöket, a rosszat is éppen úgy át- és meg kell élned ahhoz, hogy lezárhasd, hogy akár minőségi változásra sarkalljon, általa újragondolhasd az életed, és esetleg jobban folytasd tovább.





Ha megfontolod, sohasem a jó dolgokból, a dicséretekből, a „simán zajló” eseményekből tanultál a legtöbbet. Számodra is az volt az igazi feladat, hogy fel kellett állnod, ha elestél. Ha kritizáltak, ha kirúgtak, ha piszkáltak, ha elhagytak… Ilyenkor edződtél igazán.

A pozitív gondolkodásban is ez a csavar: ne akkor légy pozitív, ne akkor rebbenj tovább, ha feladatod van magaddal! Ha elhagynak, ha kitesznek a munkahelyedről, gondold végig, te magad mit tettél azért, hogy ez bekövetkezzen? Milyen oka lehetett annak, hogy ez történt veled? Nem háríthatsz másokra mindent azért, mert neked nem tiszta a lelkiismereted. A negatív dolgokat is a helyükön kell kezelni. Ha elveszíted a szerelmed, az a jó, ha a kénköves poklot is megjárod, mert az annak a jele, hogy ért valamit a kapcsolat, hogy valóban szerettél valakit. Érezned kell a szétszakítottságot, hogy utána újra megtaláld az egységet.





Persze van, akinek éppen az esik nehezére, hogy a kellemes eseményeknek örülni tudjon. Ennek az embernek vagy semmi sem elég jó, vagy depressziós. Az apró kellemetlenségeket vétek igazi csapásként beállítani, az apró örömöket pedig nem szabad kicsinyelni. Ha úgy érzed, neked semmi sem sikerül, ha jó ideje nem tudtál önfeledten nevetni, érdemes megfontolnod, hogy felkeress egy szakembert, akiben megbízol, még mielőtt súlyos depresszióba esnél.

S hogy akkor hogyan légy pozitív, s minek ez az egész? Lásd és érezd, hogy minden egyes napon tanulsz valamit, hogy minden egyes napon több leszel. Szeress, és akarj jobbá válni! Abban légy pozitív, hogy megpróbálod elfogadni és szeretni magad, nem futamodsz meg az önkritikát és belátást igénylő helyzetek elől, vállalod azt, aki vagy – a hibáiddal együtt.