
![]() |
A legenda szerint Mohamed próféta adományozta a kefirmagvakat a Kaukázusban élő, hívő embereknek, és Ő tanította meg nekik, hogyan készíthetnek belőle kefirt. A próféta ajándékát az ott élők féltve őrizték, mivel úgy tartották: elveszti éltető erejét, ha nem-hívő emberek kezébe kerül. A kefirgombát a törzs, illetve a család legfontosabb értékei között tartották számon, a receptúra titkát pedig generációról generációra adták tovább.
A csodának híre megy
A Kaukázusokban élő emberek évszázadokig élvezték a kefir jótékony hatását anélkül, hogy azt megosztották volna bárkivel is. A nyugati emberek, akik a Kaukázusba utaztak, csak hallomásból ismerték az italt, amely a szóbeszéd szerint mágikus hatással volt az emberi szervezetre. Még Marco Polo is említést tett a kefirről, az utazásairól készült krónikákban. Mindezek ellenére a kefir a Kaukázusokon kívül egészen a XIX. század végéig ismeretlen maradt, csak ez idő tájt kelt szárnyra a hír, hogy sikeresen kezelhető vele a tuberkolózis, valamint a bél- és krónikus megbetegedések.
Felfigyel az orvostudomány
Mivel a Kaukázus akkoriban orosz fennhatóság alá tartozott, az ott dolgozó orosz orvosoknak már jelentős ismerete volt a kefir jótékony hatásairól, de magához a kefirgombához ők sem jutottak hozzá. Egyikük, Dr. Kanschlikow élete nagy részét a kefir tanulmányozásának szentelte, 1893-ban publikálta első tanulmányát a kefir egészséges hatásairól.
Az Orosz Belgyógyászok Szövetségének tagjai idővel elhatározták, hogy szereznek a kefirgombából, és elérhetővé teszik a kefirt pácienseik számára. Az 1900-as évek elején a Szövetség képviselője a moszkvai tejüzemet vezető Blandov-fivéreket bízta meg a feladattal, vagyis a kefirgomba megszerzésével, majd az ipari gyártás elindításával. A Blandov-testvérek kapva-kaptak a lehetőségen, mivel tudták: ha megszerzik a receptet, ők lehetnek a csodaszerként emlegetett kefir kizárólagos gyártói.
![]() |
A Blandov-trükk
A fivérek, az ígéretes üzlet reményében, merész tervet dolgoztak ki. Nikolai Blandov egyik feltűnően csinos alkalmazottját, Irina Sakharovát küldték a helyi herceg, Bek-Mirza Barchorov palotájába, hogy csábítsa el őt, és szerezzen a család által évszázadok óta őrzött kefirgombákból.
A herceget bár elkápráztatta Irina szépsége, mégis megtagadta, hogy adjon az értékes gombából: félt, hogy a vallásos törvények megszegésével átok száll rá. Amikor Irina és kísérői számára kiderült, hogy nem járhatnak sikerrel, visszaindultak Moszkvába. Ekkor azonban hegyi nomádok rabolták el a lányt, és újra a herceghez vitték. Mivel a leányszöktetés abban az időben élő helyi hagyomány volt, ezért Irina semmit sem tehetett a kényszerházasság ellen. Később, pusztán a Blandov-testvérek merész akciójának köszönhetően sikerült megmenekülnie. A fivérek támogatásával a lány az uralkodó cár udvarába is elutazott, hogy elpanaszolja a herceg emberrablását. A herceg bűnbocsánat gyanánt aranyat és ékszereket ajánlott a lánynak, de ő visszautasította azt, és továbbra is az értékes kefir kultúrából követelt magának, amelyből végül közel 1 kilogrammnyi mennyiséget kapott. A kefirmagok így a Blandov-testvérekhez, majd a moszkvai Tejüzembe kerültek, ahol 1908 szeptemberében előállították az első üveg kefirt.
Kefirt a kefirgyárból!
![]() |
1973-ban a Szovjetunió Élelmiszeripari Minisztere levelet írt az akkor 85 éves Irinának, amelyben megköszönte, hogy közreműködésével a kefir az orosz nép kincsévé vált.
Köszönjük, Irina!
Irinának, mi magyarok is köszönettel tartozunk. Hiszen a Milli Kaukázusi Kefirt gyártó Friesland Hungária zRt. jogelődje a terméket egészen 2000-ig egyedüliként gyártotta és forgalmazta Magyarországon megteremtve ezzel a Kaukázusi Kefir fogyasztásának magyarországi hagyományait. Sőt, ezen felül még egy dologra büszkék lehetünk: a Milli Kaukázusi Kefir a mai napig is az eredeti receptura alapján készül!