A kiváló német orvos volt az első, aki a korábban uralkodó véleményekkel szemben felvetette, hogy a nők második leggyakoribb daganatos megbetegedését, a méhnyakrákot vírus okozza. A méhnyak rosszindulatú daganataiból származó tumoros sejtekben kimutatta a humán papillomavírus (HPV) örökítőanyagát. Felfedezte, hogy a HPV számos tagból álló nagy víruscsalád, de csak néhány típusuk okozhat rákot. Eredményei alapján sikerült megérteni a HPV fertőzési mechanizmusát, és a vírus által okozott tumoros folyamat kialakulását, illetve kifejleszteni a vírus elleni védőoltásokat.
Ez valódi áttörésnek számított a méhnyakrák megelőzése és kezelése területén. Szakértőnk, Dr. Koiss Róbert tavaly egy tudományos konferencián találkozott a német Nobel-díjas orvossal, akivel hosszasan beszélgettek a HPV vírus rákokozó tulajdonságairól:
“A kongresszuson hallottakat egyébként nagyon jól tudom hasznosítani a mindennapi munkám során is. Pozitív példát is tudnék említeni, amikor az itt tanultak segítettek hozzá ahhoz, hogy sikeresen kezeljek egy-egy méhnyakrák megelőző állapotban lévő beteget. Tavaly találkoztam egy fiatal kismamával, akinél rákmegelőző állapotot diagnosztizáltak, és azt javasolták számára, hogy távolítassa el a méhét. A fiatal nő a vizsgálat előtt három hónappal adott életet első gyermekének, így a műtét a szoptatás miatt sem lett volna javasolt.
Az új diagnosztikai módszerek, valamint a védőoltások nyújtotta lehetőségek tükrében én egyáltalán nem javasoltam neki a méheltávolítást, hanem egy kisebb, méhnyakműtétet hajtottunk végre. Egyébként, az újrafertőződést megelőzendő, Ő is részt vett a védőoltási programban. A műtét jól sikerült, a fiatal kismama azóta is rendszeresen jár szűrővizsgálatra, és előreláthatólag idén év végén megfoganhat második gyermeke. Ezt a példát azért mondtam el, mert szeretném, ha mindenki tisztában lenne azzal, hogy az új diagnosztikai eljárások és a védőoltások nyújtotta lehetőségek sokszor lehetővé teszik azt, hogy megmentsük a beteg méhét, és ne kelljen lemondani a későbbi gyermekvállalásról. „
A méhnyakrák egy olyan daganatos elváltozás, amely jellemzően két hámfelület – a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső méhszájat borító laphám – találkozásánál alakul ki. A méhnyakrákot bizonyítottan a HPV okozza. A betegség – amely elsősorban a 30-45 éves korú nőket sújtja – általában észrevétlenül alakul ki, és tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotában van. Arákmegelőző állapotnak különböző sulyásságú fokait különböztetjük meg. Amikor a kóros sejtek a méhnyak alsó sejtsorát érintik, akkor enyhe fokú, amikor már a középső sejtsort is érinti középsúlyos, és amikor a hámot teljes egészében kóros sejtek töltik ki, akkor súlyos rákmegelőző állapotról beszélünk. Valódi méhnyakrákról ( invazív méhnyakrákról) akkor beszélünk, amikor a daganatos sejtek a hám alapmembránját is áttörik és a kötőszövetes rétegbe hatolnak. Ekkor van lehetőség arra, hogy a kóros sejtek a szervezet más részeire a vérárammal, illetve a nyirokkeringés útján terjedjenek át.
 |
| Harald zur Hausen és magyar szakorvosok |
A HPV vírusnak körülbelül 100 különféle típusát ismerjük, de ezek közül csak körülbelül 15 okoz méhnyakrákot. A Nobel-díjas német orvos munkássága sokat segített abban, hogy ezeket a vírusokat sikerüljön tipizálni, illetve a rák kifejlődésében legnagyobb szerepet játszó törzseket sikerüljön beazonosítani. A két leggyakoribb és legagresszívabb rákkeltő vírustípus (HPV 16-os és 18-as) együtt a világszerte előforduló összes méhnyakrákos eset több mint 70 százalékáért felelős. A HPV nagyon elterjedt: becslések szerint a nők legalább 80 százaléka megfertőződik vele élete során, és a fertőzések felében valamelyik rákkeltő típus jut be a szervezetükbe. Szerencsére sok fertőzés magától elmúlik, ám ha tartósan fennmarad, a méhnyakrák kialakulásának kockázata meredeken emelkedik. A HPV vírusok különféle módokon terjedhetnek. Az egyik leggyakoribb terjedési mód a bőrfelületek érintkezése. A HPV vírus terjedhet a nagyajkak, herezacskó vagy anus (végbélnyílás) fertőzött bőrfelületével való érintkezés kapcsán, ennek megfelelően a klasszikus behatolás nélküli nemi érintkezésnél is fertőzhet.
Szexuális érintkezésnél a HPV nem a testnedvek cseréjével fertőz, hanem bőrkontaktus útján, ezért az óvszer sem biztosít 100 százalékos védelmet. A rák kialakulása szempontjából magas rizikófaktorú HPV 16 vírus például az ujjak és a nemi szervek közvetlen érintkezése kapcsán is terjedhet. Ezen túl a vírusok fertőzhetnek a klasszikus nemi aktus alatt is, amikor a nemi szervek hámfelületei érintkeznek. Vertikális terjedésnek nevezzük azt, amikor a fertőzött anya adja át a kórokozót születendő gyermekének: szülés közben.
Harald zur Hausen professzor kutatásai bebizonyították a méhnyakrák és a HPV vírusok kapcsolatát, így lehetővé vált a védőoltások kifejlesztése. A védőoltás úgy fejti ki hatását, hogy megakadályozza a humán papillomavírus (HPV) leggyakoribb és legagresszívabb rákkeltő típusai által kiváltott, esetlegesen méhnyakrákot okozó fertőzés kialakulását. A HPV elleni védőoltások a természetes immunitásunkat erősítik. Az oltóanyagok a HPV egyes fehérjerészeit tartalmazzák, nem az egész vírust. Mivel a HPV nem egy „közönséges” vírus, különös veszélyt jelent azzal, hogy képes elrejtőzni az immunrendszerünk elől. Ezért nagyon fontos elérnünk, hogy a védőoltás által keltett immunválasz egyenletesen erős és tartós maradjon, valamint, hogy védelmet biztosítson a leggyakoribb és legagresszívebb rákkeltő vírustípusokkal szemben.
A védelem tartósságát az adjuvánsok biztosítják. Adjuvánsnak nevezzük az immunrendszer serkentésére (pl. a vérben keringő ellenanyagok mennyiségének növelésére, és/vagy a sejtes immunválasz jobb aktiválására) használt vegyületeket, melyek alkotórészei a vakcináknak. Az adjuvánsok hozzáadása a védőoltásokhoz széles körben elterjedt gyakorlatnak számít. A forgalomban lévő oltások az adjuvánsok tekintetében eltérőek, ezért érdemes a nőgyógyász véleményét kikérni erről. Az adjuváns azért fontos, mert magasabb ellenanyagszintet eredményez, ami biztosítja szervezetünk számára a hosszú távú védettséget. A teljes oltási sor három adagból áll a HPV elleni védőoltásoknál, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek, a háziorvos, a házi gyermekorvos és a nőgyógyász is felírhatja, illetve beadhatja annak, aki kéri!
Társadalmi célú reklám
