H1N1-az egész világ készül…

Május 22-én hozzánk is megérkezett az első új influenzavírussal fertőzött beteg, egy brazil férfi
New Yorkból. A háziorvos, akit felkeresett a szokványos influenza tüneteivel, gyanút fogott, és az egri kórházba, a sürgősségi osztályra utalta a messziről jött férfit további vizsgálatokra. Öt nappal később már biztosan tudni lehetett, hogy valóban az A(H1N1) okozta a betegségét, amelyből azóta különösebb szövődmények nélkül meg is gyógyult. A vele kapcsolatba kerülő magyarok közül senki sem kapta el a fertőzést.

Hasonlóak a tapasztalatok másutt is, hiszen, legalábbis a jelenlegi, június közepi adatok szerint a jelentett és laboratóriumban is igazolt esetek 97,9 százaléka ugyanabból a néhány országból, az Egyesült Államokból, Mexikóból, Japánból,
Spanyolországból és az Egyesült Királyságból származik. A többi országban nem terjed gyorsan a betegség, és csak behurcolt esetekkel kell számolni. Június 11-én az Egészségügyi világszervezet legmagasabb szintű, azaz hatos fokozatú riasztást rendelt el, és világjárványnak nyilvánította az A(H1N1) eseteket.
Ha viszont idővel meredeken emelkedik majd a megbetegedések száma, ez lesz az első alkalom, amikor kiderül, mennyit ér a gyakorlatban a gyors információáramlás, az országok és oltóanyaggyártók közötti szoros együttműködés.
Bár lapzártánk idején már rég nem szerepel az újságok címoldalán, az eleinte sertésinfluenzának, majd a tiltakozások nyomán végül A(H1N1) vírus okozta új influenzának nevezett betegség lassan, de biztosan terjed.
Az Egészségügyi Világszervezet honlapján mindennap frissítik az adatokat, így pontosan nyomon lehet követni, milyen gyorsan hódít tért és merre jár a betegség. Az április 29-i az első olyan híradás, amely sertésinfluenza helyett már A(H1N1)-et emleget. Ekkor kilenc országban száznegyvennyolc esetet erősítettek meg laboratóriumi vizsgálattal is.
Május 14-én már 6497 esetről számolnak be harminchárom ország érintettségével, úgy, hogy az igazolt megbetegedések száma napról napra nagyobb mértékben nő.
Június közepe táján már 74 ország osztozik 27 737 megbetegedésen, a halálesetek száma pedig száztizenöt.
A megbetegedések túlnyomó többsége Mexikóban és az Egyesült Államokban történt, itt regisztrálják a halálesetek túlnyomó többségét is. Mielőtt bárki a szívéhez kapna, érdemes mindezt összevetni a menetrendszerűen minden évben megérkező őszi-téli influenzajárvánnyal. Noha ez oltással kivédhető lenne, ennek ellenére évente 3-5 millió komoly, tehát szövődményekkel is járó megbetegedést regisztrálnak. És átlagosan 250 000–500 000 halálesetet okoz minden szezonban, többségében a 65 év felettiek között.

Világjárvány?

Az Egészségügyi Világszervezet járványügyi szakemberei attól tartanak, hogy egész Földünkre kiterjedő járvány kialakulása fenyeget, mivel az eddig ismertektől eltérő új vírusmutációval állunk szemben. Ilyen esetben az embereknek nincs védettségük, és mivel az oltóanyagok is már ismert vírustörzsek okozta (szezonálisnak nevezett) influenza ellen védenek, új vakcina előállítására van szükség.
A fejlesztéstől a tömeges gyártásig akár hat hónap is eltelhet.

Jelenleg ott tartunk, hogy a vad vírust izolálták, és folynak a kísérletek az oltóanyag előállítására, vagyis a nem fertőzőképes vírus szaporítására, majd az állatkísérletekben végzett tesztelés következik, végül pedig önkénteseken próbálják ki, mielőtt megindulna a tömeges gyártás. Szezonális influenzaltóanyagból évente kevesebb mint 500 millió adag fogy világszerte, világjárvány esetén azonban ennek a többszörösére lehet szükség, például azért is, mert előfordulhat, hogy a jó hatásfokú védettség eléréséhez egynél több dózis kellhet.

Nagy kérdőjel, hogy mi lesz akkor, ha a jelenleg azonosított vírus tovább változik – ennek ugyanis fennáll a lehetősége. Ha csak kicsi változásról van szó, akkor hatásos maradhat a kifejlesztett oltóanyag, ellenkező esetben azonban újabb hat hónapot vehet igénybe az újabb oltóanyag előállítása. Jelenleg még nem tudni biztosan, mennyire fertőzőképes és veszélyes az új vírus.
Az jó hír, hogy többnyire enyhe lefolyású, spontán gyógyuló betegséget okoz. A kivételek, a súlyos szövődménnyel vagy halállal végződő esetek az egykori spanyolnáthához hasonlóan a hatvanévesnél fiatalabb, egészséges emberek körében fordulnak elő. Állapotukból fakadóan különösen veszélyeztetettek a kismamák, az elhízottak, valamint azok, akik krónikus tüdőbetegségben, szív-és érrendszeri betegségben, immungyengeségben szenvednek.

Létezik ellene gyógyszer?

Igen, léteznek vírusellenes gyógyszerek, köztük olyanok is, amelyekkel az influenza kezdeti stádiumában meg lehet akadályozni a tünetek elhatalmasodását, és gyorsabb felépülés várható. Az A(H1N1) ellen csupán a neuroaminidáz-gátlók csoportjába tartozó, oseltamivir és zanamivir hatóanyagú gyógyszerek hatásosak.
Sajnos az indokolatlanul gyakori használat – ugyanúgy, mint az antibiotikumok esetében – rezisztens, azaz ellenálló vírustörzsek kialakulásához vezet. Ezért megelőzésként az orvos nem írhatja fel, és beszedni sem érdemes, mert csak nagyobb bajt okoz vele az ember, mint amennyit ki tud védeni.
Ha valóban világjárvány alakul ki, a leghatásosabb védelmet az oltás jelentheti, feltéve, ha időben és megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll majd. Oltási szövődményre (Guillain-Barré-szindróma) becslések szerint egymillió oltott közül legfeljebb tíznél lehet majd számítani.

Óvintézkedések

A járvány kialakulásához szükséges feltételek adottak, ám az Egészségügyi Világszervezet lapzártánk idején még nem látta indokoltnak az utazási korlátozások ajánlását. Sőt disznóhúst is nyugodtan ehet, aki akar, persze nem nyersen, hanem jól átsütve-főzve.

Arra viszont felhívják a figyelmet, hogy a járvány terjedése leghatásosabban úgy akadályozható meg, hogy aki beteg, otthon marad. A vele vagy potenciális betegekkel közvetlenül érintkezők pedig gondosan ügyeljenek a tisztasági rendszabályok betartására: gyakori és alapos kézmosás, szájmaszk viselése, orrunk és szájunk érintésének kerülése, sűrű és alapos szellőztetés, zsúfolt helyek kerülése, zsebkendőbe köhögés, tüsszögés, majd a zsebkendők haladéktalan, higiénikus megsemmisítése, egészséges életmód és táplálkozás – vagyis semmi több, mint amire úgy egyébként is érdemes figyelni.

FRISS INFORMÁCIÓK A NETEN:

Országos Epidemiológiai Központ: www.oek.hu
Egészségügyi Világszervezet: www.who.int