Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Egészség

Müzlibotrány: ki a bűnös?

Nincs olyan év, hogy ne kavarná fel a kedélyeket egy-egy élelmiszerbotrány. Penészgombatoxinnal mérgezett pirospaprika, tűzálló műanyaggal dúsított csecsemőtápszer, növényvédőszer-maradványos paradicsom. Az idei évre a fuzárium jutott.

 

Érdekel hogyan tudod megőrizni testi-lelki egészséged? Nézz körül a Nők Lapja Egészség Oldalán! KATT IDE!

Korai serdülést okozott gyerekeknél  a fuzárium nevű penészgomba toxinjával szennyezett, naponta fogyasztott biomüzli – így szóltak az első híradások június utolsó heteiben, és bizony nem csoda, ha megállt az egészséges táplálkozásra törekvők szájában a falat. Hiszen aki bioélelmiszerre költ nem is keveset, abban a tudatban teszi ezt, hogy szennyező anyagoktól mentes, kiváló minőségű árut vásárol. Csakhogy a növényvédőszerek használatának kerülése azzal jár, hogy a termény a kártevők, köztük a gombák szabad prédájává válik, így amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon – állították az első elemzések.
A teljes kiőrlésű gabona tartalmazza a korpát és a csírát is, meg a rajta megtapadó kártékony gombát is. Akkor mégis jobban járunk a finomliszttel? A kérdés jogos, ám a problémát körüljárva kiderül, hogy a válasz mégsem ilyen egyszerű, a helyzet pedig korántsem nevezhető olyan tragikusnak, ahogy az egyik internetes oldalon tálalták az esetet: „600 ezer embert fenyeget a fuzáriumgombával fertőzött gabona.” De tény, hogy egy bajai malomban valóban találtak fuzáriummal fertőzött lisztet, amelyet tévedésből
összeöntöttek az egészségessel. Ez került a Cerbona durumlisztes zacskóiba – ez azonban nem biotermék.

A bio nem veszélyes

Müzlibotrány: a bűnös máshol vanDr. Kovács Judit gyermeknőgyógyászt, a debreceni női klinika adjunktusát elsősorban arról kérdeztem, vajon mérgezem-e a családomat a teljes kiőrlésű tönkölykenyérrel, és számíthatok-e arra, hogy alig hároméves kislányomon hamarosan a serdülés jelei mutatkoznak. A válasza szerencsére az egyértelmű nem volt.

– Először állatorvos édesapámtól hallottam arról, hogy ha nagyüzemi sertéstelepeken fuzáriummal szennyezett táppal etették az állatokat, akkor ennek a gombának az egyik hormonhatású méreganyaga, azaz toxinja megzavarta a fogamzóképességet, és nem sikerült a mesterséges megtermékenyítés. Ugyanez elvileg előfordulhat az emberi fogyasztásra szánt gabonaféleségekkel is, ha nem megfelelő tárolás mellett ilyen gombák szaporodnak el benne, s ez elkerüli a szakemberek figyelmét. A fuzárium toxinjai között valóban van olyan (a zearalenon, ZEA), amely az ösztrogén hormon hatását utánozza, s a fent említett jelenség ebből származik.

Mindezért a müzlit felelőssé tenni azonban meglehetősen nagy csúsztatás. Fuzáriumot ugyanis más növények is tartalmaznak, akár a burgonya is. És ösztrogénhatású anyagok, úgynevezett fitoösztrogének is vannak más növényekben, ilyen például a szója. Márpedig szóját kisebb-nagyobb mennyiségben nagyon sok táplálékkészítmény tartalmaz (virslik, felvágottak, joghurtok), de ezek hormonhatása nem olyan jelentős, hogy ártalomtól kellene tartani. És persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy hormonok más forrásokból is juthatnak az emberbe. A nagyüzemi állattartás során állítólag a pulykák növekedésének gyorsítására is használnak hormonokat, és nem elhanyagolható a sok, hormonális fogamzásgátlót használó nő vizeletéből a természetbe kerülő, s onnan  a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe visszajutó hormon mennyisége sem.

– Saját praxisomban is volt olyan időszak, amikor úgy találtam, kicsit többen keresik fel a gyermek-nőgyógyászati szakrendelőt a korai emlőnövekedés miatt, az utóbbi időben azonban nem tapasztalom, hogy a megszokottnál több ilyen eset lett volna. Persze saját ismerőseim között  is volt egy kislány, akinek a pubertáskor elérése előtt többször volt emelkedett  hormonszinttel párosult emlőnövekedése – miközben alapos vizsgálattal sem lehetett más kóros eltérést, például hormontermelő daganatot tapasztalni. Neki a későbbiekben normálisan alakult a fejlődése. Vele kapcsolatban is óhatatlanul felmerült a gyanú, hogy valami kívülről bekerült hormonhatású  anyag okozhatta a jelenséget. Akkoriban az édesapja gyakran hozott be külföldről üzleti céllal nassolnivaló gabonatermékeket, de a puszta gyanakvás nem bizonyíték.
A közvetlen oki összefüggést csak az igazolná, ha egy adott termékben kimutatott toxin a fogyasztó szervezetében egyidejűleg kimutatható lett volna, de ilyen vizsgálati eredmény nem volt a kezünkben. A korai emlőnövekedés jelensége egyébként viszonylag gyakoribb, mint a korai pubertás, de az esetek jelentős százalékában ezeknél a kisgyerekeknél semmiféle hormonális eltérést nem lehet kimutatni, náluk valószínűleg az emlőszövet egyéni ösztrogénérzékenysége nagyobb.

Ki ne öntsük!

Se a fürdővízzel a gyereket, se az otthoni müzliket. Hiszen a teljes kiőrlésű gabona, a belőle készült müzli továbbra is értékes táplálékunk, a bioélelmiszerrel pedig egészen biztosan nem mérgezzük a családot. A rostdús táplálkozás igenis fontos, mert segíti a túlsúly megelőzését, nagy ingadozásoktól mentes vércukorszintet biztosít, megelőzi a székrekedést. A teljes kiőrlésű gabona értékes vitaminjait, ásványi anyagait nem nélkülözhetjük. De nagyon fontos, hogy mennyi idős, akinek adjuk.
Csecsemők, kisgyerekek csak módjával kapják, mert az ő szervezetük még érzékenyebben reagál a teljes kiőrlésű gabonákban előforduló fitinsavra és az esetleges mikotoxinokra. Ráadásul  számukra a nehezen emészthető rostok nem jelentenek elegendő táplálékot, hiszen mi is fogyókúrához, az emésztés gyorsításához használjuk őket.

Jaj, dehogy a bio!

A fenti érvekhez képest szinte mellékszálnak tűnik, hogy a fuzáriumbotrányt kirobbantó müzli a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vizsgálata szerint nem is volt biotermék. De sajnos a köznyelvben összemosódik a reform és a bio fogalma. A reform szó jelentése élelmiszerekkel kapcsolatban általában a teljes kiőrlésű, finomítatlan élelmiszerekre utaló jelző, míg a bio szócska azt jelenti, hogy a termék szigorú élelmiszer-biztonsági, termelési előírásoknak felel meg.

– A biogabonákat valóban nem szabad kezelni a fuzáriumgombák elleni vegyszerekkel, mert ezek maradékai súlyos egészségkárosító hatásúak lehetnek, ennek ellenére a rendelkezésünkre álló szakirodalom adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a biotermékek gombatoxinszintje a legtöbb esetben kedvezőbb, ritkán ugyanakkora, mint a nem biotermékeké, és szermaradvány sincs benne! Ennek a jelenségnek sok oka van.
A biogazdaságok élő talajának természetes fertőtlenítőképessége lényegesen jobb, mert a biotalajok kezelésére kiterjedten felhasznált mikrobiológiai trágyák blokkolják a gomba támadását, és nincsenek fellazítva (vagyis fogékonyabbá téve) műtrágyával a növényi szövetek. A legfontosabb pedig, hogy kötelező a vetésváltás, tehát gabona után nem vethetnek gabonát. Ezek az eljárások külön-külön és együtt is különösen jelentős mértékben akadályozzák a fuzáriumgomba kezdeti fertőzését – olvashatjuk a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. nyilatkozatában, akik nem tagadják, nekik nagyon sokat ártott a botrány. Még akkor is, ha semmi közük hozzá, hiszen a magyar gabona 80 százaléka évek óta az EU tagországaiba és Svájcba kerül, ahol rendszeresen vizsgálják fuzáriumtartalmát, és 1996 óta egyetlen szállítmányt sem fordítottak vissza fertőzöttség miatt.

Akkor ez csak rémhír?

Attól függ, honnan nézzük. Ha az egész fuzáriumtoxin-botrányt a bioélelmiszerekre hegyezzük ki, akkor igen. A fuzáriumgomba ugyanis egyáltalán nem csak a (bio)gabonában fordul elő, hanem kukoricában, burgonyában (az egyik leggyakoribb burgonyabetegség), komlóban, más hosszan tárolt terményekben is, mégpedig a leggondosabb tárolási körülmények is. Azt is tudnunk kell, hogy ez nem valami láthatatlan kór. A fertőzöttségnek jól látható jelei vannak, így lehetőség van arra, hogy a fogyasztásra alkalmatlan részeket egyszerűen kidobják. Ez egyébként az Európai Unióban napjainkban már előírás is. Ha ugyanis állati takarmányként használják fel, az állat húsán keresztül mégiscsak a végső fogyasztó, az ember szervezetébe vándorol. Még a sör és a sörélesztő is tartalmazhat csekély mennyiségű fuzáriumtoxint.

Persze mindig volt és lesz is olyan termelő, aki az előírások figyelmen kívül hagyásával mégis forgalomba hozza a fertőzött élelmiszert, ez azonban egyáltalán nem jellemző és nem is mindennapos. Ezt az aktuális ügy kapcsán szúrópróbaszerűen végzett, hivatalos élelmiszer-biztonsági vizsgálatok is igazolták. Ráadásul többféle fuzáriumtoxin van, és ezek nem egyformán veszélyesek. A leggyakrabban kimutatható DON toxin például embernél legfeljebb hasmenéses tüneteket okoz.

A fuzáriumtoxinnál jóval gyakrabban találkozik az átlagfogyasztó más gombatoxinokkal, például aflatoxinnal az avas földimogyorón és más olajos magvakon. Ki ne vásárolt és kóstolt volna már legalább egyszer életében ehetetlenül avas marcipánt, csipszet, mogyorós rágcsát, hidegen préselt olajat? Ezek a gombatoxinok hasonló hatásúak, és nem kevésbé károsak, mint a fuzáriumtoxinok.

Tehát a penész a bűnös?

Müzlibotrány: a bűnös máshol vanValó igaz, a penészgombák által termelt mérgeket, a miko-toxinokat a gomba mint „vegyi fegyvert” alkalmazza a baktériumokkal és egyéb vetélytársakkal szemben, és ezek ránk is hathatnak.
A modern mezőgazdaság intenzív termelési módszerei, a túlzott műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás, a termőföld kizsákmányolása gyenge növényeket eredményez, amelyeken könnyen elszaporodnak a penészgombák. Mindez a túlnemesítés, a monokultúra és a műtrágyázás együttes hatásának számlájára írható, és egy ilyen termőföldön valóban csakis a vegyi kezelés állíthatja meg a gombásodást. Tehát akkor mégiscsak kerülni kellene a gombaölőszerrel nem permetezett gabonákat? Egyáltalán nem!

– Német kutatóintézetek szerint a biogazdálkodás, amely a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, legalább olyan hatékony védelmet nyújt, mint a növényvédőszerek, és a biogabonát fogyasztóknak nem kell attól tartaniuk, hogy a szermaradványokat lecserélték mikotoxinokra – állítja dr. Benda Judit gyógyszerész, a 2001 Kiadó vezetője, több élemiszerbiztonsággal foglalkozó könyv kiadója.

Hormonok mindenütt?

Ha pedig még egy lépéssel továbbmegyünk, és azt nézzük, milyen más, női hormonhoz hasonlóan viselkedő természetes anyaggal, vegyszerrel és toxinnal találkozunk nap mint nap, tekintélyes listát írhatunk össze. Ide tartozik a műanyagiparban használatos lágyítók egy része, némelyik növényvédőszer, mások a pillepalackból oldódnak ki, ha savas italt teszünk bele (például jeges teát, szénsavas üdítőt) és az úgynevezett fitoösztrogének. Ezek közös jellemzői, hogy az emberi szervezetbe kerülve az ösztrogénreceptorokhoz képesek kötődni, és a szervezetben az ösztrogénekhez hasonlóan viselkednek, ám korántsem mindenkinél egyformán, és nem is minden életkorban.

Kerüljük az ösztrogénpótlást?

Erre sincs egyértelmű válasz.
Az biztos, hogy egy csecsemőnek egyáltalán nem jó, ha anyatej helyett szójatápszerrel etetik. Több vizsgálat is beszámol arról, hogy szójatápszert fogyasztó csecsemőkön tömegesen jelentkeztek a korai serdülés egyes testi jelei. Ugyanakkor Ázsiában a különböző feldolgozott, speciális erjesztési, érlelési eljárással készült szójatermékeket az emberek többsége naponta fogyasztja minden káros mellékhatás nélkül. Sőt, több vizsgálat is bizonyította, hogy a változó koron túljutott, rendszeresen szóját fogyasztó kínai, japán nőknél magasabb csontsűrűség mérhető, mint a fitoösztrogéneket nem fogyasztóknál. Náluk ugyanis ez a hormonpótlás természetes forrásaként működik, és egyértelműen pozitív hatást gyakorol az egészségre.
A termékeny korban lévő nőknél viszont ugyanez a magas fitoösztrogén-fogyasztás semmilyen mérhető csontsűrűség-változást nem eredményezett. Náluk ugyanis az ösztrogénreceptorokhoz még a saját előállítású ösztrogén kapcsolódik. Ugyanakkor, ha összevetették a szokványos, mesterséges hormonokkal végzett hormonpótlás hatását a fitoösztrogén nagymértékű fogyasztásával, akkor azt tapasztalták, hogy a mérhetően nagyon magas fitoösztrogénszint ellenére a hatásfoka jóval alacsonyabb, és az egyéni adottságok miatt kiszámíthatatlanabb, mint a mesterséges hormonpótlásé.
Érdemes belegondolni, vajon mennyi külső hormon jut egy 14 évestől 45 éves koráig kis megszakításokkal fogamzásgátlót szedő nő szervezetébe, különösen, ha utána még hormonpótló kezelés mellett is dönt. Ilyen mennyiségek mellett a táplálékkal elfogyasztott miko- és fitoösztrogének mennyisége és hatásfoka bízvást elenyészőnek nevezhető.

Így védekezhetünk a gombatoxinok ellen:

  • A szélsőségeket kerülő, változatos táplálkozás megakadályozza, hogy egy-egy fertőzött élelmiszerből
  • túlságosan sokat együnk.
  • Csak olyan élelmiszereket fogyasszunk, amelyek szavatossági ideje nem járt le, és színe, szaga, állaga kifogástalan. Takarékosságtól vezérelve sem szabad penészes, avas élelmiszert felhasználni.
  • A szemlátomást nem ép (megpuhult, foltokban rothadó, feketén, barnán elszíneződött, büdös) krumplit, kukoricát inkább dobjuk ki, mert a toxinok a növénynek nem csupán a láthatóan beteg részeiben vannak jelen.
  • A gabonaféléket (müzlit), péksüteményeket ne tároljuk zacskóban és nedves, meleg helyen. Ne halmozzunk fel egyszerre nagyobb mennyiséget.
  • A bio védjegy az esetek túlnyomó többségében igenis garanciát jelent a minőségre és arra, hogy összességében az átlagosnál jóval alacsonyabb az áru károsanyag-tartalma.

 

5 kérdés a szexről, amit feltennélA szeptemberi szám tartalmából:

• Minilabor otthon
• Nők, akik sohasem betegek
• Öt kérdés a szexről, amit feltennél
• Zeneterápia
• Szépítő hormonok

Fizess elő a Nők Lapja Egészségre!»

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top