Szmog? Riadó!

Az ötödik elem című, jövőben játszódó romantikus akciófilmben van egy emlékezetes jelenet. Bruce Willis – a hős – megmenti a hősnőt, Milla Jovovichot, akit üldöznek a rendőrök. A látványos, háromdimenziós üldözési jelenet akkor ér véget, amikor a légpárnás, lebegő autókkal hőseink leérkeznek a fenti, kulturált világból a „szmogszintre”. A talaj közelébe érkezve a sűrű, sötét, büdös levegőben végre sikerül lerázni az alkalmatlan követőket. A film pereg tovább, de üzenete mellbevágó: tényleg ez vár ránk? Eljön az idő, amikor a légszennyezettség miatt kénytelenek leszünk felfelé terjeszkedni, hogy levegőhöz jussunk?

Persze ez már ma sem fikció csupán. Hiszen aki megteheti, menekül már most is: nem véletlenül kerül kétszer-háromszor annyiba egy lakás a Rózsadombon, mint a belváros közepén. Aki pedig nem akar elszakadni a várostól, de nem tudja megfizetni ezt a különbséget, a külvárosba vagy az agglomerációba költözik. Hogy aztán naponta több órát autózzon oda-vissza, ezzel is tovább növelve a légszennyezést és a szmog kialakulásának valószínűségét.

Tegyél egy próbát! Miután átküzdötted magad a városon, a napi dugón gyalog, tömegközlekedve, biciklin, autóval vagy motorral, tegyél az arcodra egy lemosótejjel átitatott vattakorongot. De most ne a sminket mosd le magadról, hanem figyeld meg a szmog nyomait. Milyen lesz a vattapamacs? Ugye nem marad hófehér? Fekete lett, mint a szurok? Vagy „csak” hamuszürke, mint a porrongy? Ez azt jelenti, hogy téged is érint a környezetszennyezés. Testközelből.

A legalattomosabbak azok az apró részecskék, más néven szálló vagy finom porok, melyek a kipufogógáz, a szemétégetők, a fűtés és az egyéb ipari létesítmények révén kerülnek a környezetbe. De mik is pontosan ezek a szilárd részecskék? És miért ilyen veszélyesek az egészségre? Az úgynevezett finom porok heterogén anyagok egyvelegéből állnak. Behatolnak az orr és a száj nyálkahártyájába, melyek persze megpróbálják kivédeni a támadást. Az ultrafinom méretű részecskék azonban bejutnak a tüdőbe, sőt, gyulladást okozva megtámadják a keringést is, elzárhatják az artériákat, érszűkületet, sőt akár szívinfarktust is okozhatnak.

– A nyálkahártyán megtelepedve a részecskék irritálják a légutakat, és ez orrüreggyulladáshoz, légcső- és garatgyulladáshoz, hörgőgyulladáshoz vezethet – mondja dr. Márk Zsuzsanna tüdőgyógyász, osztályvezető főorvos. – Két évvel ezelőtti vizsgálatunkban egyértelműen kimutattuk, hogy a téli szmogos időszakban jelentősen romlik az asztmában és az úgynevezett COPD-ben (krónikus obstruktív tüdőbetegség) szenvedő betegek állapota. A szén-dioxid, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a szálló por gyulladásos reakciót váltanak ki a légutakban, és ez kritikus állapotot okozhat az egyébként is súlyos állapotban levő betegeknél. Nyáron pedig az allergiás tünetek hátterében állhat a szmog hatása. Az allergén pollenek ugyanis rátapadnak a nehezebb szálló porokra, és így mélyebbre jutnak a légútban, mint egyébként. Asztmás tüneteket válthatnak ki, vagy fokozzák a meglévő panaszokat. Bár vannak biztató kísérletek, valójában nincsen semmilyen csodaszer a szmog káros hatásai ellen. Nem tudok mást mondani: csökkenteni kell a levegőbe jutó káros anyagok mennyiségét. Ez a legbiztosabb terápia.

Lenkei Péter a Levegő Munkacsoport munkatársa

– Budapesten a szálló por koncentrációja évente több mint száz alkalommal haladja meg ezt a határértéket, mégsem hoznak hatékony intézkedéseket a szennyezés csökkentésére – mondja Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa.

Ha a légszennyezés túllépi a megengedett mértéket, akkor szmogriadót kell kihirdetni. A helyi hatóságnak fel kell hívnia a lakosság figyelmét a fokozott károsanyag-koncentrációra és arra, hogy aki csak teheti, jobban jár, ha nem lép az utcára. Eközben előre kidolgozott terv alapján csökkenteni kell a levegőben lévő szennyezőanyagok mennyiségét.

Rövid távú megoldást jelenthet a gépkocsihasználat átmeneti korlátozása, például úgy, hogy páros napokon csak a páros, páratlanokon a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint szmogriadó esetén a rendszámellenőrzést várhatóan a rendőrség és a közterület-felügyelet végzi majd, és közlekedési szabálysértésnek számít, ha valaki nem veszi figyelembe a tiltást. – A szmog jelentős, érezhető és hosszú távú csökkentése azonban átfogóbb intézkedéseket tesz szükségessé – figyelmeztet a szakértő. – Ezek közül jó néhányat szerencsére hazánkban is egyre többször alkalmaznak, más részük pedig nyugat-európai városokban bizonyította hatékonyságát. Ilyen például:
• a városi útdíj bevezetése;
• a buszsávok kialakítása;
• a tömegközlekedés hatékony és átgondolt fejlesztése;
• a parkolás szigorítása;
• zöld zónák kialakítása (a kijelölt területekre csak a megfelelően alacsony kibocsátású autók hajthatnak be);
• a tehergépjárművek behajtási díja és kilométer alapú útdíja;
• a zöldfelületek növelése;
• a buszok átlagéletkorának csökkentése (Budapesten a buszok átlagéletkora 16 év, Pozsonyban 10, Prágában 5);
• a nagyipari létesítmények városon kívülre helyezése.

De a szmog nem csak a nagyvárosok legbelsőbb kerületeinek problémája, és nem csak az autók tehetők érte felelőssé. A kipufogógázon kívül az ipari szennyezőanyag-kibocsátás is jelentősen növeli a szmog kialakulásának valószínűségét. A Kárpát-medence jellegéből kifolyólag könnyen megül térségünkben a levegő. Ez különösen télen probléma, mert ilyenkor az alsóbb légrétegekben megrekednek a járművek által, illetve a fűtés következtében kibocsátott szennyező anyagok.

A légszennyezéshez ugyanis a nem megfelelő fűtési módszerek, mint a fafűtés, a szénfűtés és a régi gázkonvektorok, valamint az avar- és hulladékégetés is jelentősen hozzájárulnak. Nem is beszélve a rossz hőszigetelés következményeiről…

Éppen ezért mindenkinek javasolják az utólagos hőszigetelést és a fűtés-korszerűsítést, ami többszörösen megtérülő befektetés, hiszen nemcsak a gázszámlád lesz tőle kevesebb, hanem a levegőbe juttatott korom mennyisége is. Ráadásul ezekre időről időre pályázati támogatás is nyerhető, érdemes figyelned az erről szóló híradásokat!

Szintén a fent említett okokból a hulladékégetés bűncselekménynek számít, mely akár három év szabadságvesztéssel is sújtható. Az avarégetés viszont nem mindenütt tilos, ami Lenkei Péter szerint nagy hiba, hiszen az avar tökéletlenül, rengeteg kormot kibocsátva ég, ráadásul feldolgozható, komposztálással is megsemmisíthető. Sok helyen kistérségi vagy önkormányzati szinten gyűjtik a háztartási zöldhulladékot, és a profi módon előállított komposztot értékesítik is. De a szennyeződést nem tartalmazó, otthoni avart házilag is komposztálhatod. Ráadásul a szakértő szerint a jelenleg kukába kerülő szemetünk legalább 30-35 százaléka zöldhulladék, ami így szintén újrahasznosítható lenne.

Az Európai Unió úgynevezett Vector projektjének keretén belül tavaly januárban érdekes és meglepő eredménnyel záruló kísérletre került sor. A több európai nagyvárosban párhuzamosan futó mérések eredetileg arra keresték a választ, hogy mekkora légszennyezettségnek vannak kitéve a kerékpárral közlekedők. A mérés kontrolljaként egy személygépkocsiban is elhelyeztek egy adatgyűjtő berendezést. Az eredmény mindenkit meglepett. Az derült ki ugyanis, hogy azonos útvonalon haladva szinte minden esetben lényegesen nagyobb terhelés érte a gépkocsiban ülő sofőrt, mint a biciklistát. A szálló port ugyanis a legmodernebb légszűrő berendezések sem képesek kiszűrni, ráadásul zárt térben lassabban is cserélődik a levegő, mint ha nyitott járművön utaznánk.

– Budapest egyik legszennyezettebb pontja az Alagút – mondja László János, a projekt hazai lebonyolítását végző Magyar Kerékpárosklub elnöke. – Azt találtuk, hogy míg a kerékpárosok és a gyalogosok esetében azonnal és látványosan csökkent a szennyeződés mértéke, amint elhagyták az alagutat, az autóból gyakorlatilag csak a Deák tér környékén távozott végleg az erősen szennyezett levegő. Az is fontos információ, hogy a babakocsik magasságában majdnem kétszer akkora értékeket mértünk, mint a felnőtt gyalogosok szájmagasságában.

László János a Magyar Kerékpárosklub elnöke

Tippek a káros hatások enyhítésére:
• Ha teheted, járj szaunába, sóbarlangba!
• Legyen az étlapodon sok A-, C- és E-vitamint tartalmazó élelmiszer!
• Fogyassz sok antioxidánst!
• Igyál meg naponta legalább két liter szénsavmentes vizet!
• Amikor csak lehetőséged van, tölts időt zöld környezetben!
• Esténként öblítsd át az orrodat langyos, sós vízzel vagy sós orrspray-vel!
• Szmogriadó esetén maradj otthon, vagy viselj szájmaszkot!
• Amíg fizikailag bírod, rossz levegőjű környezetben babakocsi helyett magadra kötve szállítsd a gyereked!