Egyre több a panasz az orvosokra, kórházakra – mit tegyünk?!

Hosszú még az út addig, amíg az egészségügyi dolgozók megértik: nincsenek hatalmi pozícióban a pácienssel szemben, hanem ugyanolyan szolgáltatók, mint a fodrász vagy a cipész. Ám rájuk soha nem leszünk annyira rászorulva, mint az orvos segítségére. Így aztán nem várhatsz arra, amíg változik a szemlélet, addig is érvényt kell szerezned jogaidnak.

Lassan tíz éve dolgoznak betegjogi képviselők – elvileg minden egészségügyi intézményben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy-egy képviselőhöz több helyszín tartozik, hetente egy-egy ügyeleti napot tartanak, a fennmaradó időben telefonon érhetők el, ami persze kétségkívül nem a legjobb megoldás, ha azonnal kellene csökkenteni a feszültséget. Ennek ellenére a képviselők – többnyire jogi vagy humán végzettségű közvetítők, akik legalább öt éve dolgoznak az egészségügyben – 70-80 százalékos eredményességgel működnek, a panaszok ekkora részét oldják meg helyben. Fontos tudni, hogy nem az adott intézmények alkalmazottai, hanem közalapítványi “küldöttek”, vagyis függetlenek.

– Gyakran elég, ha meghallgatjuk azt, aki tőlünk vár segítséget, és jól hallgatjuk meg – vallja Bodnár Ágnes, betegjogi szakreferens. – Igyekszünk békés úton rendezni minden problémát, és az a tapasztalatunk, hogy ehhez bizony sokszor egy bocsánatkérés is elég.

– Háromféle sérelemről beszélhetünk: ezek az érdek-, a jog- és az egészségsérelem – magyarázza Simon Tamás, ügyvéd. – Régebben az első kettővel kapcsolatos ügyek elsikkadtak, az emberek úgy voltak vele, ha nem érte őket konkrét kár, nem vállalták fel a konfliktust. De ma már nem kell óvatoskodnunk, hiszen sokféle joggal rendelkezünk, és az igényérvényesítésre is számtalan lehetőségünk van: akár tizenötféle eljárást is indíthatunk egyszerre.

Betegellátási problémák esetén – így például akkor, ha szakmailag vagy emberileg kérdőjelezzük meg a bánásmódot – az adott intézmény vezetőségén túl az Egészségbiztosítási Felügyelet is vizsgálódhat. Az Egészségbiztosítási Felügyelet legnagyobb ütőkártyája az, hogy hatóság, vagyis van ereje, tekintélye és eszköze ahhoz, hogy változtasson a rossz működési módokon. Ha rendellenességet talál, az adott intézményt vizsgálja és vonja felelősségre.

Egy-egy felháborító eset kapcsán azonban sokszor felmerül, hogy miért a kórházat büntetik, miért nem a vétkes orvost. Mivel a kórházigazgatónak nem kötelező fegyelmi eljárást indítania, saját belátásán múlik, felelősségre vonja-e a hibázó kollégát. Eltiltás, felfüggesztés vagy kártérítés büntetését csakis bíróság szabhatja ki.
– Mi nem azért vagyunk, hogy egyéni bosszút álljunk, hanem hogy kiküszöböljük a rendszerhibákat – magyarázza a hatóság szerepét dr. Holchacker Péter, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettese. – Számunkra az az eredmény, ha javul az ellátás.

Ha pénzügyi problémád van, fordulhatsz az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz mint finanszírozóhoz, de eljárhat az önkormányzat is. Ha egyedi döntéseket kérdőjelezel meg, akkor a különféle szakmai, etikai bizottságok véleményezését kérheted, és ha végképp nem boldogulsz, vagy eleve olyan súlyúnak érzed az ügyet (tipikusan ilyen, ha egészségkárosodás történt), akkor nincs más hátra, mint beszélni egy ügyvéddel. Ez persze még nem jelenti feltétlenül azt, hogy “perre mész”, még mindig meg lehet egyezni peren kívül is.

Az összkép nem túl rózsás: egyre több a panasz (évi tizenötezer körül), az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index szerint a betegjogok tekintetében Magyarország mégis a 14. helyen áll 29 ország közül. Hogyan lehetséges ez? Egyetlen módon: nagy a szakadék az elmélet és a gyakorlat között.

Simon Tamás, ügyvéd: “Nálunk nem a törvénnyel van a baj, a fejekben nincs rend. A pácienseknek rá kell jönniük, hogy ők a jogszabály szerint nem betegek, hanem fogyasztók, akikkel szemben egészségügyi szolgáltatók állnak. A betegjogok voltaképp speciális fogyasztói jogok, amelyekkel bátran élhetünk.”

Bodnár Ágnes, betegjogi szakreferens: “Az orvosszakma borzasztó nehezen fogadja el, hogy egyenrangú partnerként kell kezelnie a beteget. De azért egyre több helyen sikerül jó viszonyt kiépítenünk, és ma már látják, hogy a betegjogi képviselő nem közellenség. És hogy jobb ott helyben megkeresni a mindkét fél számára elfogadható megoldást.”

Holchacker Péter, Egészségbiztosítási Felügyelet: “Még mindig jelentős a hárítás, de olyan intézményvezető is van szép számmal, aki maga igyekszik feltárni a hiányosságokat. Egyéni hiba, tévedés, mulasztás persze mindig lesz, de hiszem, hogy minél több eset kerül nyilvánosságra, annál kiszámíthatóbb lesz, mi vár ránk, ha belépünk egy kórházba vagy rendelőbe. Az egészségügyben dolgozók sokszor panaszkodnak, hogy míg a betegek joga számolatlan, addig az ő jogaikat kevésbé védik. Ez valahol talán természetes is, hiszen ők a szolgáltatók, nekik kell garantálni a minőségi ellátást. Ám az már korántsem igaz, hogy a betegnek ne kéne hozzájárulnia ehhez. Hiszen a törvény nemcsak jogokat, de kötelezettségeket is előír a páciensnek. Köteles például tiszteletben tartani a betegellátással kapcsolatos jogszabályokat, az intézményi rendet, és együttműködni az egészségügyi dolgozókkal. Együttműködés: talán ez az, amit leginkább tanulnunk kéne még. Mindkét fél belátása kell hozzá.”