A diszlexiások hallás- és látásvizsgálatának eredménye azonban gyakorlatilag nem tér el az átlagostól. Az úgynevezett „kiterjesztett” hallásvizsgálatnál azonban kiderül, hogy sokan közülük az átlagosnál jobban észlelnek bizonyos hangmagasságokat. Jobban kell figyelnie, ezért hamarabb fárad, majd ennek következménye a figyelemzavar és a magatartászavar.
A téma kutatására hazánkban önkéntes kutatócsoport alakult, melynek tagjai öt év alatt ezernél is több saját – világszerte is újdonságnak számító – módszerrel folytatott vizsgálatot végeztek. Kiderült, hogy a diszlexiások és nem diszlexiások szünetérzékelése között nagyságrendi különbség van. A diszlexiások döntő többségének a normális ezredmásodpercnyi idő helyett tízszeres, azaz századmásodpercnyi szünet szükséges ahhoz, hogy két egymás utáni hangot ne egybefolyva, hanem külön érzékeljenek, ez pedig jelentősen megnehezíti a beszédértést, és figyelemzavarhoz vezet.
A dr. Berard által kifejlesztett auditive integration training (AIT) terápia az egész világon elterjedt. Lényege, hogy a betegek tíz napon át napi kétszer fél óra hosszat „elvarázsolt” zenét hallgatnak, melyből bizonyos hangmagasságokat kiszűrtek, és időnként hirtelen zörejek hallhatók. Ez az ép hallású, hibátlan beszédértésű emberek számára kellemetlen, míg a beszédértési zavarokkal küzdők és autisták szívesen hallgatják. A tréning hatására beszédértésük javul, bizonyos magatartási zavarok hevessége csökken, majd megszűnik.
Ezzel a tanulási folyamattal az agy megtanítható arra, hogy a számára nem értelmezhető információkat gátolja. A „hallásébresztés” nevű terápiát hazánkban dr. Pataki László végzi.
