A göttingeni Max Planck Intézet kutatói szerint a különböző szervekben lévő molekuláris “órák” egész hálózata koordinálja a test fiziológiai folyamatait, mint például a szívverést, a testhőmérsékletet, az alvási igényeket, a hormonháztartást és a viselkedést. Ezek az “órák” az agyban lévő központ ellenőrzése alatt állnak, ez felelős a szinkronizálásukért és az alkalmazkodásért.
Más időzónába kerülve a szervezetnek ez az érzékeny “műszere” kiesik a ritmusból. A vizsgálatok eredménye szerint ebben a folyamatban jelentős szerepet játszik a mellékvese: amikor a mellékvese “óráját” kikapcsolták a folyamatból, a rágcsálók gyorsabban alkalmazkodtak a megváltozott nappal-éjszaka ritmusához.
A kutatók a létfontosságú szerv órájának kiiktatása mellett azonban sokkal enyhébb módját is találták annak, hogy megkönnyítsék az állatok számára az alkalmazkodást, mégpedig a metirapon nevű anyag alkalmazásával. Most klinikai tesztekkel és alvási fázisban végzett kísérletekkel tervezik megvizsgálni, vajon az emberi szervezetre is hasonló hatással van-e a szer és hogy előidézhet-e mellékhatásokat.
A metirapont már alkalmazzák gyógyszerként, de egyelőre más felhasználási területen.
