Egészség

Versenyben a baktériumokkal

Valamikor csodaszer volt az antibiotikum, most, alig hatvan évvel a tömeges gyártás megindulása után mégis úgy tűnik, vesztésre állunk a káros baktériumok elleni harcban. Mert nemcsak éltünk, hanem jócskán vissza is éltünk ezzel a lehetőséggel.

Nemecsek Ernőnek ma már nem kellene meghalnia! Az ő tüdőgyulladását ugyanis nagy valószínűséggel pneumokokkusz-fertőzés okozta, amely akkoriban még 60-70 százalékos halálozással járt. Ma az antibiotikumoknak és a pneumokokkusz elleni oltásnak köszönhetően 10-15 százalékra csökkent ez az arány, és időseket vagy más alapbetegségben szenvedőket érint.

Említhetnénk Vörösmarty Mihályt, Ady Endrét és sok kortársukat is, akik vérbajban, azaz szifiliszben haltak meg, egy ma már tökéletesen kezelhető betegségben. Esetleg ismerősen hangzik az, hogy reumás láz? Nem véletlen! Sok évtizeddel ezelőtt a tíz-tizenkét éves gyerekeket sújtotta úgynevezett második betegségként. Kezdődött egy sztreptokokkusz piogenész baktérium okozta torokgyulladással vagy skarláttal – ebben még nincs semmi különös, gyógyszerek nélkül is át lehet vészelni. De két-három hét múlva gyakran a szívre és az ízületekre is átterjedt a betegség, és maradandó szívbillentyű-károsodást okozott. Ők harminc-negyven-ötven éves korukra komoly szívbetegek lettek, és korán haltak. Amikor elkezdték alkalmazni a penicillint, rohamosan csökkent a reumás láz gyakorisága, ma pedig igazi ritkaságnak számít. A sztreptokokkusz okozta torokgyulladás ma is eredményesen kezelhető penicillinnel, az ősantibiotikummal, ugyanúgy, mint a vérbaj – tudtuk meg szakértőnktől, dr. Szalka Andrástól.
Ez az a bizonyos penicillin, amelynek felfedezésért Alexander Fleming, Ernst Chain és Howard Florey 1945-ben orvosi Nobel-díjat kapott, és aminek a létezése miatt sokan úgy gondolták: megnyertük a bakteriális fertőzések elleni háborút. Azóta rengetegféle antibiotikum került forgalomba, mégpedig azért, mert gyorsan kiderült, a pencillin nem minden baktérium ellen hatásos. Sőt, ahogy mind szélesebb körben használni kezdték ezeket a gyógyszereket, az is egyre gyakrabban előfordult, hogy nem volt képes meggyógyítani a beteget. A tbc-t okozó baktériumtörzsek között felbukkant már olyan, amelyik már ellenáll a megszokott, eddig sikeres gyógyszeres terápiának. Miért?

Ellenállnak!

A baktériumok alkalmazkodóképessége lenyűgöző. Földünk legrégebbi élőlényei közé tartoznak. Amikor a bakteriális fertőzésben szenvedő beteg antibiotikumot kap, a gyógyszer elpusztítja a mikrobákat, kivéve azt a néhányat, amely genetikai eltérései miatt ellenáll a támadásnak. Ezek aztán elszaporodnak a felszabaduló élettérben, vagyis a szervezetünkben. Kölcsönhatásba léphetnek más baktériumokkal is, és átadhatják azokat a genetikai információkat, amelyek ellenállóvá teszik őket. Miközben az antibiotikumra érzékeny baktériumok elpusztulnak, éppen maga az antibiotikum-használat az, amely az ellenálló típus elszaporodásához vezet. Ezek a multi- vagy pánrezisztens baktériumok aztán járványosan terjednek olyan betegeken, akik már talán több antibiotikum-kezelésen is túl vannak, de azok nem voltak hatásosak.

Versenyben  a baktériumokkal

Hogyan szedjük?

Még mindig gyakori, hogy a náthás, lázas, köhögő beteg orvoshoz megy abban a reményben, hogy majd felírnak neki valami erőset, amitől elmúlik.”

A legfontosabb, hogy csak indokolt esetben, a lehető legrövidebb ideig, és a lehetséges legkisebb dózisban szabad a betegnek antibiotikumot kapnia, a szedéssel kapcsolatban pedig szigorúan be kell tartani az orvos utasításait. Célszerű egyidejűleg probiotikum-készítményt is szedni, hogy az esetleges bélflóra-károsodást megelőzzük. Ne akkor hagyd abba a szedést, amikor jónak látod! Semmiképpen sem szabad otthon antibiotikumokat raktároznod, és a magad feje után bevenni. Még mindig gyakori, hogy a náthás, lázas, köhögő beteg orvoshoz megy abban a reményben, hogy majd felírnak neki valami erőset, amitől elmúlik. A felső légúti betegségek többsége azonban vírusos eredetű, ezekben az esetekben az antibiotikumok tökéletesen hatástalanok. Ne vedd rossz néven, ha az orvos csak annyit javasol, feküdd ki a betegséget. Lehet, hogy a gyógyszert kapó páciens egy nap múlva meggyógyul, és azt gondolja, lám-lám, hatott az erős antibiotikum (a köznyelvben a széles spektrumú, vagyis többféle baktériumtípus ellen is hatásos antibiotikumot nevezik így, egyébként teljesen alaptalanul). Pedig szinte biztos, hogy akkor is ugyanez történt volna, ha ágyban marad, és mézes teán kívül semmit sem vesz magához. Immunrendszerének, bélflórjának és általában a szervezetében élő hasznos baktériumoknak azonban jókora és teljesen felesleges pofont adott ezzel. Mert mi is történik ilyenkor? Azonkívül, hogy elősegítjük az esetleg bennünk is megtalálható ellenálló baktériumok szaporodását, egyúttal csapást mérünk megannyi hasznos baktériumra is, éppen azokra, amelyek jelenléte véd bennünket a kórokozó fajok megtelepedésétől. A beteg ebből sokszor csak a hasmenést érzékeli, szerepel is a legtöbb antibiotikum gyógyszertájékoztatójában, hogy lehetséges ilyen mellékhatás. A tönkretett vastagbélflóra helyett például egyre gyakrabban a klosztrídium difficile baktérium telepedik meg ilyenkor, amely toxint termel, és súlyos hasmenést okoz. Ez a szövődmény különösen gyakran érinti az idősebbeket.

Több kontrollt!

Versenyben  a baktériumokkalAz orvost szakmai útmutatók és protokollok tájékoztatják arról, hogyan kell eljárnia az antibiotikumok használatával kapcsolatban, és hogyan bizonyosodhat meg arról, valóban szüksége van-e a betegnek ilyen gyógyszerre. A gond csak az, hogy jelenleg Magyarországon senki sem kéri számon a szakmai ajánlás betartását, pedig ezek bizonyítékokon alapulnak. Közhely, hogy nincs elég pénz az egészségügyre. A sokágyas kórtermek, a fertőtlenítőszerekre költhető pénzkeret radikális csökkenése kedvez a kórházi járványoknak és az ellenálló baktériumtörzsek szaporodásának. Ugyanakkor sok beteget feleslegesen hosszan tartanak kórházban. Sokat változott az álláspont arról is, hogy a bakteriális fertőzéseknél milyen esetekben van szükség valóban antibiotikumra. Hiszen azt azért nem szabad elfelejteni, hogy immunrendszerünk a leghatásosabb fegyver a betegségek ellen, vagyis legtöbbször sikerül minden külső segítség nélkül kigyógyulnunk az épp aktuális kórságból. Középfülgyulladásra például még tíz-tizenöt éve is azonnal adtak, sokan még ma is adnak antibiotikumot, noha az esetek jelentős részében megfelelő láz és fájdalomcsillapítás mellett magától is gyógyul a rendszerint kis beteg, ráadásul kiderült, sokszor mégis vírusok okozzák. Dr. Szalka András szerint az volna a legelőnyösebb, ha az orvos mindennap megvizsgálná páciensét, és így szorosan nyomon követné állapotának alakulását. Tüdőgyulladásnál nem ritka a jelentős állapotromlás 24-48 óra elteltével.

Vírus vagy baktérium?

Az Egyesült Államokban széleskörű, plakátokkal, hirdetésekkel támogatott kampány indult annak érdekében, hogy ráébresszék az embereket, a közönséges megfázást vírusok okozzák, a kezelés felesleges és káros. Szükség esetén, vagyis akkor, ha nem egyértelmű, hogy vírus vagy baktérium okozza a bajt, mikrobiológiai vizsgálatot végeztethet az orvos. Manapság már arra is van lehetőség, hogy három óra leforgása alatt megállapítsák a kórokozót a vizsgálati anyagból, sőt még az is kiderül, rezisztens fajtáról van-e szó. A torokgyulladásról kétséges esetben egyszerű gyorsteszttel meg lehet állapítani, hogy a penicillinre jól reagáló sztreptokokkusz piogenész okozza-e. Az OEP azonban ezeket a vizsgálatokat csak kórházi körülmények között téríti, a járóbeteg-ellátásban nem, pedig ott volna igazán nagy jelentősége, hiszen alaposan csökkentené a felesleges antibiotikum-használatot.

Lesben állnak a gombák

Oltás véd ellenük

Diftéria
Szamárköhögés: frissítőoltás célszerű felnőttkorban
Tetanusz
Hemofilusz influenzé B (HIB)
Tbc
Pneumokokkusz: időskorban is ajánlott
Meningokokkusz: időskorban is ajánlott

A már említett hasmenésen kívül a gombás fertőzések fellángolása az antibiotikumok másik leggyakoribb mellékhatása. Oka lényegében ugyanaz, mint a hasmenésé: a gyógyszer túlságosan megtizedelte a normális, hasznos baktériumflórát, és az egyébként is ott élő, de addig sakkban tartott gombák így szaporodhatnak el. Hány nő küzd aztán hónapokig, évekig tartó makacs hüvelyi gombás fertőzéssel! Pedig a gombaellenes szerek ellen is egyre inkább ellenállóvá válnak a gombák, így nem az újabb és újabb gyógyszer, hanem a normális hüvely-, illetve bélflóra helyreállítása volna az egyedül célravezető módszer. Férfiaknál is előfordulhat antibiotikum-kúra után gombásodás a nemi szerveken és a torokban, de az igazi áldozatok a nők. Az antibiotikum abbahagyása után szép lassan magától is helyreáll a hüvelyflóra, de a tejsavas flórát visszatelepítő készítmények felgyorsíthatják ezt a folyamatot.

Hajlamosít a fertőzésre

– Az antibiotikumok kérdését más oldalról is megközelíthetjük – hangsúlyozza dr. Szalka András. – Például onnan, hogy miként csökkenthetnénk széles tömegekben a bakteriális fertőzések előfordulását. Hiszen a legjobb az volna, ha egyre kevesebb esetben kellene mérlegelni az antibiotikum felírását. Csakhogy például a cukorbetegség, ami Magyarországon 7-800 ezer embert érint, hajlamosít a fertőzésekre. Ugyanez a helyzet a dohányzók többségére jellemző krónikus hörgőgyulladással. Ha még hozzátesszük a folyamatos szteroidszedésre kényszerülő, és emiatt szintén fertőzésekre fogékonyabb autoimmun betegeket, a dialízisre szorulókat, a szervátültetetteket, az egykori koraszülötteket, már közel kétmillió potenciális betegnél tartunk. Az egészséges életmódot, a sportot és a vitamindús táplálkozást kellene sokkal komolyabban venni, hogy javuljon az immunrendszer hatékonysága. Az immunműködés erősítéséhez fontos szerepet játszhatnak a probiotikum-készítmények is. Másrészt mindenképp említeni kell az oltásokat, amelyeknek egy része súlyos bakteriális fertőzések ellen véd. Ha nem teszünk komoly erőfeszítéseket, könnyen oda juthatunk, ahol hatvan-hetven évvel ezelőtt tartottunk.

Az egészséges életmódot, a sportot és a vitamindús táplálkozást kellene sokkal komolyabban venni.
Az egészséges életmódot, a sportot és a vitamindús táplálkozást
kellene sokkal komolyabban venni.

 

Veszélyes tévhitek
  1. Az a legjobb, ha sosem veszek be gyógyszert! Vizsgáld felül! Nem mumus az antibiotikum! Amikor valóban szükséges, életet menthet. Nem érdem, ha valaki sosem vesz be antibiotikumot.
  2. Antibiotikum helyett jó lesz a homeopátia/kineziológia is! Vizsgáld felül! Vannak olyan fertőzések, szerencsére ritkán, ahol a késlekedés és az alternatív gyógymódokkal való túl hosszas próbálkozás csak ronthat a helyzeten. Bízd tapasztalt orvosra a döntést, kétséges esetben akár magánszolgáltatónál is végeztethetsz laborvizsgálatokat.
  3. A béltisztítás/beöntés majd helyrehozza az antibiotikum okozta károsodást. HAMIS! A bél többszöri, mesterséges átöblítése csak ront a helyzeten, mert tovább károsítja a természetes bélflórát. Helyette jobb, ha probiotikumot tartalmazó készítményt fogyasztasz, és ügyelsz a rostdús táplálkozásra. Étrended bővelkedjék friss, természetes állapotú élelmiszerekben, gyümölcsökben és zöldségekben. A helyreállító munkálatokat bátran a szervezetedre bízhatod, ha megadod neki, amire szüksége van.

 

Az igazi mumusok
  • Az MRSA baktérium (meticillinnek ellenálló sztafilukokkusz aureusz) elsősorban intenzív osztályokon, sebészeteken fordul elő, de sajnos kórházon kívül is egyre inkább terjed, hiszen a kórházból hazatérő páciensek magukkal viszik, és környezetükben esetleg el is terjesztik. Ezeknek a fertőzéseknek a kezelése nagyon sokba kerül, a beteget el kell különíteni, a halálozási arány magas. Vizsgálatok bizonyították, hogy azokban az intézményekben, ahol fokozottan ügyeltek a fertőzések terjedésének megakadályozására, sikerült csökkenteni az MRSA-fertőzések növekedésének ütemét.
  • Az ESBL baktériumot, amely úgynevezett széles spektrumú béta-laktamáz enzimet termel, s ezzel bizonyos antibiotikum-típusokat eleve képes hatástalanítani, még mielőtt eljutnának rendeltetési helyükre az emberi szervezetben. Az MRSA-hoz hasonló súlyos járványokat okoz főként kórházakban, de sajnos megjelent már nők húgyúti fertőzésének kórokozójaként is.

 

A cikkünk a Nők Lapja Egészség októberi számában jelent meg.

A magazin tartalmából:

  • Étrend, hogy ne legyél beteg
  • Rák: ki dönt a kezelésről?
  • Moziterápia. Gyógyítanak a filmek, próbáld ki!
  • Jönnek, mennek a frontok, védd ki őket!

Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!

 

 

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése