Régóta tudjuk, hogy a kellemetlen, erős hangok zavarók, a nagy hangerő pedig halláskárosodást okozhat, ebben nincs is semmi újdonság. A zaj általános egészségkárosító és környezetromboló hatását azonban csak az utóbbi évtizedekben kezdték el behatóan vizsgálni biológusok, környezetvédők, orvosok, pszichológusok.
A modern kor problémája
Az ipari tevékenység, a gépesített közlekedés, a városok növekedése egyre nagyobb és állandósuló zajjal jár, amit csak tetéznek a háztartásokban használt gépek, zajkeltő eszközök. Reggeltől estig mesterséges zajok tömkelege éri a ma emberét a reggeli ébresztőórától, a pöfögő autókon át a munkahelyen zúgó számítógépekig, sőt hazatérve sem a csendes nyugalom várja, hisz szól a tévé, a szomszéd porszívózik, az ablak alatt autók húznak el. Mérések tanúsága szerint a városok alapzaja növekszik, miközben a legzajosabb nagyvárosok számos részén ez már amúgy is az egészségügyi határérték felett van.
Hangból zaj
A zaj károsító hatása nemcsak az erősségétől függ, jelentősége van a hangmagasságnak, az időbeli eloszlásának, időtartamának, de magától az embertől is (mennyire érzékeny a zajra, milyen korú). A zaj úgy szennyez, hogy a természeti környezethez képest megváltozott zajviszonyokat eredményez, a természetben keletkező hangoknál erősebbeket, irritálóbbakat, hosszabban tartókat, akár állandóan hallhatókat. Mindez felborítja a természet rendjét, károsan hat a viselkedésre, az egészségre. A városi madarak szaporodási szokásait például teljesen megváltoztatták a városi zajok, így egyes fajok egyedszáma csökken. De az óceánokban élő emlősök tájékozódását is összezavarja a radarok és a vízi járművek keltette zaj, ami sok esetben tragikus kimenetű. S ez csak két kiragadott példa arra, hogy az akusztikus szmog komoly környezetszennyező.
Hogy hat az egészségre?
„Az állandó zajban élők közül többen szenvednek magas vérnyomásban, nő az infarktus és a pszichés betegségek kialakulásának kockázata. Csökken a koncentrációs képesség, nő a fáradékonyság és a feszültségérzet.”
A hallószerv az első számú célpont. Miközben a hallásromlás eleinte nehezen érhető tetten, mert a magas hangokra korlátozódik, fokozatosan szélesedik a nem hallható tartomány, beszűkül a hallás. A maradandó halláskárosodás jelenleg nem gyógyítható. A zajszennyezés ugyanakkor összetettebb egészségügyi problémákat okoz. Egyrészről a fülön át az agyat, az idegrendszert stimulálja, másrészt a hanghullámok közvetlenül hatnak a szervek működésére. Az állandó zajban élők közül többen szenvednek magas vérnyomásban, nő az infarktus és a pszichés betegségek kialakulásának kockázata. De még az enyhébb tünetek sem elhanyagolhatók: csökken a koncentrációs képesség, nő a fáradékonyság és a feszültségérzet. Lehetséges megoldásként szóba jöhetnek zajforrás-kibocsátást csökkentő csendesebb berendezések, technológiák, valamint zajvédő várostervezési, építési megoldások (mint zajvédő falak, az ipari tevékenység kitiltása, hangszigetelés alkalmazása) és a forgalom szabályozása például elkerülő utakkal, járműfajták korlátozásával, sebességkorlátozással.
Mit tehetsz?
Először is, ne tetézd a bajt! Ahol rajtad múlik, ne terheld magad felesleges zajokkal. Sokan már rutinszerűen kapcsolgatják be maguk körül a hanghordozókat. Ne kövesd a példát, élvezd a csendet! Az agynak és az egész szervezetnek szüksége van pihenésre. Ha már a tágabb környezeted túl zajos, legalább az otthonod legyen nyugalmas. Amikor este megtelik a lakás a családtagokkal, amúgy is nagy az alapzaj. Szoktasd le magadat és családodat az állandó háttér-televíziózásról. Tarts néha „csendterápiát”, amikor egyedül vagy. Ha lehet, korszerű, csendes eszközöket használj. Ha tudatosítod magadban és környezetedben, hogy mennyivel jobb csendesebben létezni, már sokat tettél a zajszennyezés ellen saját hatáskörödön belül.
Hova fordulhatsz segítségért?
Ha bármi kérdésed, gondod merül fel a zajszennyezéssel kapcsolatban, esetleg konkrét problémád van a környezetedben található zajforrások miatt, az alábbi civilszervezethez fordulhatsz válaszért, segítségért. Tájékozódhatsz a hatósági előírásokról, jogszabályokról, zajszintmérésekről, védekezési megoldásokról, ötleteket kaphatsz:
SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi
Egyesület Zaj Munkacsoportja
Tel./fax: 36 1/409 0449
www.szike.zpok.hu
A cikkünk a Nők Lapja Egészség októberi számában jelent meg.
A magazin tartalmából:
- Étrend, hogy ne legyél beteg
- Rák: ki dönt a kezelésről?
- Moziterápia. Gyógyítanak a filmek, próbáld ki!
- Jönnek, mennek a frontok, védd ki őket!
Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!