Itt az influenzaszezon: oltassak, vagy ne?

A H₁N₁-téboly óta keringő tények és tévhitek útvesztőiben dr. Kulcsár Andrea főorvosnő, a Szent László Kórház védőoltási szaktanácsadója igazít el minket.

Várhatóan mikor tör ki az influenzaszezon idén?

Ma már észleljük az influenzajárvány közeledését. Ez részben az elmúlt évek tapasztalatának, részben a világszerte – így hazánkban is – működő figyelőrendszernek köszönhető.
A kijelölt orvosok az influenzaszerű betegséggel jelentkezőknél, más orvosok pedig egyszerűen szúrópróbaszerűen légúti mintát vesznek, amiből megállapítható jelen van-e az influenzavírus a szervezetben. A járvány megjelenése növekvő esetszám következtében állapítható meg, az influenzaszezon általában november végétől március végéig tart.

Mik a tavalyi tapasztalatok az oltással, védekezéssel kapcsolatban?

Sokan kérték, így sokat oltottunk. Jómagam ezerötszázig számoltam az általam beoltott pácienseket. Az oltással kapcsolatban ok-okozati szövődményt nem bizonyítottak. A járvány második hulláma a déli féltekén jóval enyhébb volt a vártnál, és ennek okát a hozzáértők egyrészt abban látják, hogy a lakosság jelentős része megkapta a vakcinát.

Milyen a mostani oltóanyag?

Ebben az évben nem lesz külön oltóanyag H₁N₁-vírus ellen. Egy vakcinában háromféle vírustörzs immunválaszt kiváltó részét találjuk, ahogy azt a korábbi években is, az oltóanyag a várhatóan járványt okozó vírusokat tartalmazza. Ezek közül az egyik a világjárvány H₁N₁-vírusa, emellett egy H₃N₂– és egy influenza B- komponens lesz az oltóanyagokban.
Az úgynevezett split vakcinák a vírusok fehérjeburkának részecskéit tartalmazzák, amelyekről azt feltételezik, hogy a legfeltűnőbbek az immunrendszer számára. A hazai gyártásban készült oltóanyag a teljes influenzavírus elölt, fertőtlenített változatát tartalmazza. Előbbi esetben használjuk a gombokat, utóbbi esetben a teljes nagykabátot. A tapasztalat az, hogy a split vakcinák enyhébb immunreakcióval, kevesebb oltási reakcióval, de a teljes vírusvakcinához hasonló eredményességgel hoznak létre védettséget. Mivel a split vakcinák kiváltotta immunválasz élettani tünetei mérsékeltebbek, ezért gyermekek és várandósok számára kézenfekvő a használatuk. Hazánkban évek óta hozzáférhető mind a két típusú oltóanyag.

Kiknek ajánlott mindenképp? Kik NE oltassanak?

Mindenképpen ajánlott annak, aki az influenzaszezon alatt lesz várandós, vagy tervezi a terhességet. A nemzetközi ajánlás szerint 2004 óta az influenzaszezon alatt a terhesség idejétől függetlenül javasolt az oltás, ez egyaránt védi a rizikóállapotú terhest, magzatot és az esendő újszülöttet. A családvédelem érdekében pedig a terhes nő, illetve hat hónaposnál fiatalabb gyermek minden családtagját érdemes beoltatni.
Krónikus betegek, különösképpen a légúti betegségben, szívbetegségben szenvedők, anyagcserebetegek és családtagjaik számára szintén javasolt az oltás. Az egészségügyben, oktatásban, gyermekgondozásban dolgozóknak egyaránt feltétlenül szükséges volna.

Az oltási ellenjavallat igen kevés. Nem olthatók azok, akiknek életet veszélyeztető tojásallergiája van.  (Olyan személyek, akik úgynevezett anafilaxiás reakció miatt orvosi beavatkozás nélkül tojás fogyasztása után meghalhatnak.) Ezenfelül általános szabály alapján akkor sem adható az oltás, ha a korábbi alkalmazáskor allergiás reakciót tapasztalt az oltó orvos.

Annak ellenére, hogy az oltási ellenjavallat igen kevés, egyéni ötletekből sajátos teóriák születnek téves ellenjavallattal, hibás következtetésekkel, és miután ezek szárnyra kapnak, sajnálatos módon különböző téveszmék születnek.

Mikortól véd a vakcina?

Oltás után 10–14 nappal alakul ki a legmagasabb ellenanyagszint.

Tavaly ősszel Székely Tamás azt nyilatkozta, hogy a terhesekre gyakorolt hatás teszteléséhez egy év kellene. Ez megtörtént? A gyerekek oltóanyagát hogyan tesztelték?

A tavalyi kényszerhelyzetben az emberéletek védelmében eltértünk az alapszabályoktól.
Nem titkoltam a véleményemet soha. Évek óta támogatom a terhesség alatti védőoltásokat, azonban tavaly tapasztalat hiányában óva intettem mindenkit, hogy az új vakcinával pont a terhesség alatt, pont ebben az esendő állapotban szerezzen első tapasztalatot.
Alapelméletem, ha vannak szakemberek saját tapasztalattal, vizsgálatokkal, tudományos eredményekkel, akkor ezt fel lehet használni, és megfelelő viszonyok között lehet, és adott esetben kell is alkalmazni.

A hazai vakcinával nem nyertünk időben kellő tapasztalatot, pedig nem kellett volna mást tenni, mint amit külföldön tesznek hosszú évek óta: összegyűjtötték a véletlenül terhesség alatt történt oltásokat – amikor nem tudta az illető az oltás pillanatában, hogy várandós –, és követték a terhesség menetét. Hazánkban is biztosan volt az évek folyamán akár több száz ilyen, de nem gyűjtjük össze. A miért messzire vezet. Mivel nem volt tapasztalat, aggályos volt, hogy kényszerből alkalmazzunk – hozzáteszem életféltésből – egy gyártási technológiában megegyező, de új típusú influenzaként elhíresült vakcinát.
Csatlakozom Czeizel Endréhez, aki „butaság”-ként említi az okfejtéseket.
Véleményem szerint nem az veszélyeztet életet, aki oltást ad, hanem az, aki tudatosan visszatart egy megelőzési lehetőséget akkor, amikor egyéni teóriákra alapoz, és az állításait sem tapasztalattal, sem vizsgálattal nem tudja bizonyítani.
Szerettünk volna hivatalos vizsgálatot végezni az idei szezon előtt, de arról nem engem kell kérdeznie, hogy ez miért nem valósult meg….

A sokat emlegetett Guillen–Barré-szindróma veszélye most is fennáll mellékhatásként? Aki minden évben oltat, annál minden évben ott a veszély a mellékhatások tekintetében is?

Hát így terjednek a téveszmék! Az 1970-es években először alkalmazott influenzavakcinák kapcsán észleltek halmozottan  Guillen–Barré-szindrómát (továbbiakban: GB). Még ott sem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy az oltástól volt a betegség.
A GB nagyjából ismeretlen okból keletkezik, legtöbbször kórokozó, vírus vagy baktérium okozta megbetegedés után. Nehéz elkülöníteni, ki szenved oltási reakciótól, vagy épp a kórokozótól. Ilyenkor érdemes a statisztikai adatokat használni. Összehasonlítunk egy oltás nélküli adott időszakot, életkort, nemet és az előforduló betegség „szokásos” megjelenését, és ugyanezt az oltást követően is. A hírverésnek „hála”, mire az adatokat feldolgozzák, már a rémhír uralja a képet, pedig igen kevés kivétellel mindig kiderül: oltás nélkül az adott populációban adott évszakban ugyanannyi megbetegedés van, mint amit oltási szövődménynek véltünk. De ez akkor már kit érdekel…
Így maradt a GB mint az influenza elleni oltás biztos szövődménye a köztudatban, de nem a szakirodalomban!

Lehet-e immunerősítőkkel védekezni?

Persze, lehet! Minden lehetőséget ki kell használni, összefogásban az erő.

Milyen egyéb védekező módszereket javasol a vírus kivédésére?

Alapvető higiénia: kézmosás, zsebkendő használata. Ne menjünk emberek közé, ha megbetegszünk, és influenzaszezon idején kerüljük a tömeges, bezárt helyeket. Óvakodjunk az úgynevezett „face to face” helyzetektől, azaz igyekezzünk legalább egy méterre állni a velünk kontaktusba kerülő személyektől.