(Élet)Veszélyes kórházak?

Nyomozást indított a rendőrség, hogy kiderüljön, ki a felelős azért, hogy béltisztító folyadék helyett formalint itattak egy idős nővel a soproni kórházban. Várnagy Mihályné műtétre várt, egy rutinbeavatkozásra, aranyérműtétre feküdt be a kórházba. A műtét előtti este a nővérek háromliternyi folyadékot adtak neki azzal az utasítással, hogy azt mind igya meg. Elvileg béltisztító folyadékot kellett volna kapnia, de mint később kiderült, halálos mérget, formalint itattak vele. Margit néni a műtét hajnalán, négy órakor kortyolt bele először az italba, ami azonnal marni kezdte torkát és gyomrát, illetve kezei is lezsibbadtak. Szólt a nővéreknek, de ők csak azt mondták, biztos túl gyorsan kortyolt az italból. Orvos csak hét órával a mérgezés után, délelőtt 11-kor vizsgálta ki. Amikor Margit néni elárulta neki, hogy csak két kortyot ivott meg a háromliternyi folyadékból, amit a műtét előtt el kellett volna fogyasztania, az orvos beleszagolt a kancsóba, majd sietve távozott. Ezután az asszonyt mentőhelikopterrel szállították át a budapesti Péterfy Kórház toxikológiai osztályára, ahol savlekötővel és antibiotikumokkal megakadályozták a további mérgezést. Margit néni teljesen felépülhet a mérgezésből, ha azonban mind a három liter formalint megitta volna, biztosan meghal.

Savlekötő helyett lúg

Korábban egy kismamával történt hasonló eset: lassan egy éve, hogy Bogival a budapesti Honvédkórházban császármetszés előtt savlekötő helyett lúgot itattak; az anyuka nyelőcsövét és gyomrát is szétmarta a folyadék. Most új nyelőcsövet kell a gyomrából kell kialakítani. Igaz, egyetlen bizonyíték sem állt a nyomozók rendelkezésére, ami alapján ki lehetett volna deríteni, ki a felelős az ügyben, az osztályvezető főorvost felmentették, munkájára viszont továbbra is igényt tartanak.

Keményné Makai Boglárka Fotó: Bors

A folyadékot, amit savlekötő helyett adtak az anyukának, nem találják, mint ahogyan azt sem tudja senki, hogyan kerülhetett a kismama kezébe egy olyan pohár, amit elvileg senki nem adhatott volna neki. A szülésznőnek nem volt felhatalmazása arra, hogy savlekötőt adjon az anyukának.

A félelem nem alaptalan

Ugyan mindenki, ha teheti, elkerüli a kórházakat, úgy tűnik, az utóbbi időben a félelem nem alaptalan az ellátórendszerrel szemben.
Pongrácz Krisztina, az asszony ügyvédje, egészségügyi esetekkel foglalkozó jogász szerint ilyen, illetve a legutóbbihoz hasonló hibákkal pályafutása alatt nem találkozott. Ezzel együtt azonban az utóbbi időben tényleg egyre gyakoribb a figyelmetlenségből és hanyagságból bekövetkező hiba.
– Tény ugyan, hogy a feltételek, munkakörülmények folyamatosan romlanak, ahogy sok esetben kénytelenek a kórházak nem megfelelő szakképesítésű nővérekkel, ápolókkal dolgozni, ettől függetlenül is megdöbbentő az a nemtörődömség és hanyagság, ahogy ma az orvosok, szakdolgozók egy része dolgozik – mondja az ügyvéd, aki szerint a fásultság mind a beavatkozásokon, mind a diagnózisokon érzékelhető.

– Egyértelmű, hogy mind a diagnosztikus tévedések, mind a bakik és hibák nagy része a hanyagság következménye, sokakban már valóban csak a megszállottság tartja a szakmai színvonalat – véli Pongrácz Krisztina. Balogh Zoltán, a szakdolgozói kamara elnöke is érzékeli a létszámhiány és a túlterheltség miatti fásultságot, az egyre fogyó empátiát. Ahogy tény, hogy a pénz- és létszámhiány miatt az intézmények sok esetben a szükséges kompetencia és szakképzettség hiányában is alkalmazzák a munkatársakat, ami eleve magában hordozza a tévedés és a hiba lehetőségét. Ezek azonban mások. A mostani két eset szerinte sokkal inkább rendszerhibára utal, hiszen ezek a történetek szinte felfoghatatlanok, bármilyen rosszak legyenek is a munkakörülmények.

– Vannak előírások, amelyek mellett elképzelhetetlen az ilyen jellegű tévedés. Ahogy vannak olyan szakmai szabályok, mint például a gyógyszerelés előírásai, amiket a dolgozóknak, bármilyen körülmények legyenek, kötelességük betartani, nincs se magyarázat, se apelláta – mondja az elnök.

Betegek kóstolgatják a veszélyes anyagokat

Dr. Zacher Gábor toxikológus Fotó: RTL Klub Sajtóklub

Dr. Zacher Gábor, toxikológus szerint sem gyakoriak az utóbbi időben nyilvánosságra került esetek, a veszélyes vegyszerek okozta kórházi balesetek viszont igen. Havonta egy-két alkalommal biztos riasztják az osztályt, leginkább bizonyos krónikus osztályok demens betegei kóstolgatják a veszélyes anyagokat, tisztítószereket, fertőtlenítőket, belekortyolnak a sebfertőtlenítőbe. Előfordul, hogy valaki haza akar lopni a számára értékes, tisztító- vagy fertőtlenítőszerekből, ezért például egy üdítősüvegbe átönti, amit valaki véletlenül tényleg üdítőnek néz. A mostani, úgynevezett „összetévesztéses” esetek azonban Zacher doktor szerint is mindenképpen figyelmetlenségből fakadnak. Az egészségügy egy kényes üzem, ahol semmiképpen sem diktálhat a megszokás, fokozottan kell a figyelem. Megvannak azok a szabályok, amelyek a veszélyes vegyszerek tárolására érvényesek, és a kijelölt személyek, akik pedig ezeket kezelik. Zacher doktor szerint viszont leginkább azt kellene bevallani és ennek felelősségét átérezni, hogy az egészségügyben dolgozók is emberek, mi is tévedhetünk, csakhogy itt a hiba akár emberi életekbe is kerülhet.

Az utóbbi évek híres-hírhedt esetei (MTI, sajtóadatbank)

2005. április 20. – A kecskeméti kórházban egy négyéves kunszentmiklósi kisgyerek a mandulaműtét után nem ébredt fel az altatásból. A gyermeket Budapestre, a tartós lélegeztetéshez megfelelő berendezéssel rendelkező Bethesda kórházba vitték, ahol megállapították az agyhalált. A szakmai vizsgálat során kiderült, hogy a légutakba bekerült a gyermek orrmandulájának egy szövetdarabja, ami „rendkívül rosszindulatú elzáródást”, légzési elégtelenséget okozva hipoxiás állapot kialakulásához, és végül az agyhalálhoz vezetett.
2006. február 17. – A szegedi onkológiai klinikán egy daganatos betegségben szenvedő beteg a kemoterápiás kezelés mellékhatásaként kialakult vérszegénység miatt három egység vért kapott, ám nem a megfelelő vércsoportból. Az orvosi beavatkozás ellenére a beteg másnap elhunyt. Mint kiderült, a szakápoló nem rendelkezett a transzfúzió elvégzéshez szükséges végzettséggel.
2007. május – Egy 52 éves asszonyt combnyaktörését követően műtötték meg a szegedi traumatológiai klinikán. Amikor a csontjába ültetett titáncsavarokat ki akarták venni, a csavarhúzó elpattant és a műtétet félbehagyták. A betegnek ezután komoly fájdalmai támadtak, mert mint később kiderült, az eltört csavarhúzó vége a combjában maradt, s ezt újabb műtéttel kellett eltávolítani.
2007. május 9. – Hasi műtétje után három héttel meghalt egy 78 éves férfi, akinek a soproni kórházban műtéti törlőkendőt hagytak a sebében. A szerencsétlenül járt embert április 23-án bélelzáródással műtötték, majd hazaengedték, május 2-án azonban általános gyengeségre és rossz közérzetre panaszkodva ismét megjelent a kórházban, ahol a vizsgálat során rendellenességet nem tapasztaltak, de benntartották. Csak boncolása után derült fény arra, hogy a műtéti törlőkendő a sebben maradt.
2008. július 23. – A Délmagyarország című napilap információi szerint orvosi műhiba miatt halt meg egy fiatal nő a szentesi kórházban. A 31 éves asszonyon rutinműtétet végeztek az intézmény szülészeti és nőgyógyászati osztályán. A beavatkozás során azonban az orvos kilyukasztotta a méhfalat, amit nem vett észre. Ennek következményeként súlyos hashártyagyulladás, szeptikus állapot lépett fel, és bár ezt követően több műtéti beavatkozásra is sor került, a többhetes intenzív kezelés ellenére sem tudták a beteg életét megmenteni.
2010. február 12. – Az Állami Egészségügyi Központ szülészeti és nőgyógyászati osztályán egy hosszú ideje vajúdó nő orvosa a császármetszés mellett döntött. A szülésznő a műtét előtt egy pohárka folyadékot itatott a kismamával, aki azonban a savlekötő helyett erősen lúgos kémhatású kálium-hidroxidot kapott, és súlyos egészségkárosodást szenvedett.