 |
A stroke előre jelzi érkezését |
A Mayo Klinika orvosai szerint az alvás során jelentkező gyakori lábrángástól szenvedő emberek esetében nagyobb a balkamra-hipertrófia valószínűsége, ami hajlamosabbá teszi őket a szívpanaszokra, a stroke-ra és a halálra.
„Nem állítjuk, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn, csak azt, hogy a nyugtalanláb-szindróma a szívbetegségek előjele lehet, amit az orvosoknak és a betegeknek is érdemes figyelembe venniük” – nyilatkozta dr. Arshad Jahangir, az Arizonai Mayo Klinika szívspecialistája. A tanulmány eredményeit az Amerikai Kardiológus Kollégium New Orleans-i konferenciáján publikálták.
A nyugtalanláb-szindróma valószínűleg több millió embert érint, bár a pontos számmal kapcsolatban nem értenek egyet a szakértők. Néhány orvos pedig úgy véli, hogy az állapot súlyosságát eltúlozták, valószínűleg azért, hogy eladhassák a különféle kezeléseket. A szindróma azonban nagyobb tudományos elismertségben részesült néhány évvel ezelőtt, amikor több gént is kapcsolatba hoztak vele. Ráadásul az orvosok régóta tudják, hogy más alvászavarok, mint például az alvási apnoé is megnövelik a szívpanaszok kockázatát.
Az új kutatás szerint ugyanez vonatkozhat a szindrómára is. A kutatók első alkalommal vizsgálták a tünetegyüttes az egészségre gyakorolt tényleges hatásait 584 a rendellenességben szenvedő résztvevő segítségével. Az orvosok két csoportba osztották az alanyokat: 45 százalékuk abba a csoportba tartozott, akiknek lába óránként legalább 35 alkalommal rángott, illetve a maradék 55 százalék, akiknek a lába ennél ritkábban mozdult meg. A gyakrabban rángók esetében nagyobb volt a balkamra-hipertrófia valószínűsége, mint a ritkábban rángókban.
Miután három évvel később újra megvizsgálták őket, kiderült, hogy a súlyos balkamra-hipertrófiában szenvedő alanyok több mint kétszer nagyobb valószínűséggel szenvedtek szívpanaszokban, illetve haltak meg.
Jahangir elmondta, a nyugtalanláb-szindrómában szenvedőknek nem kell pánikba esniük, de érdemes beszélniük kezelőorvosukkal a szívbetegségek kimutatására szolgáló szűrővizsgálatok szükségességéről.
Forrás: medipress
