Nem mindegy, milyen táplálékból származnak azok a többletkalóriák, amiket szervezetünk nem tud felhasználni – olvashatjuk a világ első számú orvosi folyóiratában, a New England of Medicine-ben.
A Harvard Egyetem kutatója, Dariush Mozaffarian és munkatársai több hatalmas, sok évtizeden át tartó gyűjtés adatait elemezték, hogy kideríthessék, van-e különbség abban, hogy a többletkalóriákat milyen formában fogyasztjuk el, és hogy milyen összefüggés áll fenn az életmódunk és elhízásunk között.
Az Egyesült Államokban több ilyen vizsgálat adatait lehetett értékelni.
Ilyen például az egészségügyben dolgozó nővérek évtizedek óta tartó vizsgálata, melynek egyik részében 121 701, a másikban 116 686 ápolónő és orvosnő vett részt. A férfiakra vonatkozó anyag pedig orvosok és gyógyszerészek rendszeres vizsgálatát jelentette, melyben a résztvevők száma 51 529 volt.
Csak olyanok kerültek a vizsgálatba, akik az adatgyűjtés kezdetén nem voltak elhízottak, és kimutatható betegségben sem szenvedtek. Testsúlyukat két évtizeden át minden négy évben megmérték és életmódbeli szokásaikat, táplálkozásukat is feljegyezték.
A húsz év alatt négyévenként a súlynövekedés átlag két kiló volt. Ebből a rendszeres testmozgás csaknem egy kilót levett. A súlynövekedés legfőbb okának a burgonyaszirom bizonyult: az átlagos napi fogyasztás legalább 15 szirom volt, ez l60 kalóriának felel meg. Csupán ez négy év alatt önmagában csaknem egy kiló súlytöbblethez vezetett, míg az édességek, desszertek csak negyed kiló hízásért voltak felelősek.
A cukros üdítők négy év alatt átlag félkilónyi hízást okoztak. A sok zöldségből és gyümölcsből származó többletkalória ellenben nem hizlal, mert ezekben sok a rost és magas a víztartalmuk. Karcsúsághoz, jó egészséghez ezekből kell többet enni.
Az elhízás ma világjárvány, amely az utolsó három évtizedben gyakran gyermekkorban kezdődik, felnőttkorban pedig mind több gondot okoz, mert a magas vérnyomás, a cukorbaj és az infarktus fontos kockázati tényezője.