Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Egészség

Végleg elfogynak a házi gyermekorvosok?

A gyerek nem kis felnőtt – tudatosítják újra és újra a gyermekorvosok. Vagyis az ő gyógyításuk külön tudomány, mégis ma csaknem félmillió gyereket csak felnőtt-háziorvos lát el, a helyzet pedig egyre kritikusabb.
Végleg elfogynak a házi gyermekorvosok?

Az idei egészségügyi bérfejlesztésekből kimaradt egy fontos szakág: a gyermekorvosoké. Eddig is a szükségesnél kevesebben választották a gyermekorvosi pályát, ám ezzel most kimondottan veszélybe került a házi gyermekorvosi rendszer.

„Komoly betegségeket akarok gyógyítani”

„Házi gyerekorvos? Na, az biztosan nem – mondja egy fiatal orvostanhallgató. – Hogy a munkaidőm 90 százalékában lázat csillapítsak, horzsolásokat fertőtlenítsek, ideges szülőknek magyarázzam, hogy egy torokgyulladás nem halálos? Azért választottam ezt a pályát, mert komoly betegségeket akarok gyógyítani, szakmailag pedig újabb és újabb kihívásokat kapni” – teszi még hozzá az egyetemista, aki egyébként onkológusnak készül.

Szakmailag sokaknak nem jelent kihívást a „körzeti gyermekorvos” státusza. Majd esetleg ha megunták a kórházat, elfáradtak, kimennek praxisba – ahogyan ők mondják. Anyagilag sem igazán kifizetődő ez a munka, merthogy itt nincs paraszolvencia, az esetek jó részében pedig inkább szociális vagy védőnői feladatokat látnak el az itt dolgozók – sokszor áldatlan körülmények között. A szülők pedig még mindig nem tanulták meg, mikor kell és szabad hívniuk az orvost: a törvény ugyan előírja, hogy csakis indokolt esetben, azt azonban már nem részletezi, mi is számít annak.

Inkább szociális munka

„Sajnos nincs azon semmi meglepő, hogy egy fiatal nem töri magát, hogy gyermekpraxisban dolgozzon – mondja Huszár András, aki a VIII. kerület gyerekeit látja el immár negyven éve. – Leginkább szakmai kihívásokat keresne, ha már erre a pályára adta a fejét, itt meg túlnyomóan olyan munkákat kell ellátni, ami távolról sem igényelne orvosi diplomát. Leginkább szociális feladatokkal van dolgunk, egyfajta családgondozás ez. Nem válogatott csoporttal dolgozunk, jönnek ide mindenhonnan, a legkülönbözőbb szociális háttérrel, családi környezettel, ez a fajta segítés pedig nem éppen vonzó a fiataloknak. Ráadásul magunkra vagyunk hagyva, gazdasági társaságokként működünk, kitéve minden piaci változásnak, kórházi kapcsolataink nagyjából megszűnnek, az pedig senkit nem érdekel, hogy hány szakvizsgával, mekkora tudással dolgozunk” – mondja a vezető.

Végleg elfogynak a házi gyermekorvosok?

Ma 57,8 év a házi gyerekorvosok átlagéletkora, az országban dolgozó mintegy 1570 kollégából 550 hatvan évnél idősebb, 265-en már 65 év fölött járnak, sőt van néhány 80 év feletti „doktor bácsi”. A tapasztalat lehet jó, persze, de van, ahova egyáltalán nem jut ellátás.
„Hatalmas fehér foltok vannak az országban, Szabolcs, Borsod, Nógrád és Dél-Baranya lényegében ellátatlan, vagyis négy-ötszázezer gyerek” – mondja a szomorú tényeket Huszár doktor.
Érthetetlen, hogy ilyen helyzetben, amikor fiatal kollégákat kellene a területre csábítani, éppen a háziorvosok maradtak ki a mostani bérrendezésből.

„Ha megkapjuk a praxispénzt, abból kifizetjük a rezsit, az asszisztenseket, nem egy kollégám ki sem tudja venni egy ideje a bérét, mert nem marad neki, de amúgy sem tud kivenni bruttó 150-170 ezernél többet, kevesebb a pénze, mint amennyi a közalkalmazotti bértábla alapján járna neki” – teszi még hozzá a vezető.

Háziorvosnak nem jár pluszpénz

A most bejelentett bérrendezés az egészségügyben dolgozók kétharmadát érinti, a kórházban, szakrendelőben dolgozó mintegy 18 ezer orvos között oszlik meg a 15 milliárd, egyenként átlagosan bruttó 50–75 ezer forinthoz jutnak, a lényegesen nagyobb létszámú szakdolgozóknak tervezett másik 15 milliárdból pedig személyenként 20-30 ezer többlettel számolhat mindenki. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke már ennek az eredménynek is örül, bár azt elismeri, nem szerencsés, hogy az alapellátás kimaradt ebből a körből. „A mostani kifizetés amúgy sem tekinthető megoldásnak, mi egy átfogó rendezést szeretnénk. Vagyis fokozatos fejlesztést, amihez évi 20 százalékkal kellene növelni a béreket, így megállítható lenne az elvándorlás” – állítja a szervezet elnöke, aki szerint Litvániában ezzel a módszerrel érték el, hogy harmadannyi orvos ment külföldre, mint azelőtt. Igaz, ez a gyerekellátásban nem tényező, hiszen ők nem is igen készülnek a határon kívülre, tavaly mindössze 23 ilyen engedélykérelem érkezett – ami persze nem vigasz azok számára, akik így sem, úgy sem tudják kimondottan gyermekorvoshoz vinni a kicsit, ha esetleg náthánál mégiscsak többről van szó.  

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top