Ha a gyerekeken múlna, ahogy jön a jó idő, ők egész nap a kertben futkároznának. Futkározhattak is, amíg az ötvenes vagy a hetvenes években tették. Ma már kicsit kisebb a szabadság, amióta tudjuk, hogy vékonyodik az ózonréteg és veszélyessé válhat az erős napfény. Különösen a nyári verőfény, ám a tavaszi, szűrt fény csapdája épp az, hogy ilyenkor még szinte senki nem védekezik – pedig délben lehet ugyanolyan erős az UV sugárzás, mint nyár derekán.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból tudjuk, hogy évente 2-3 millió embernél alakul ki veszélyes bőrrák, és bár ez szerencsére nem fordul elő gyerekeknél, nagyobb a kockázat azoknál, akik gyerekkorukban sokszor leégtek.
Gyerekkorban kezdődik a baj
„Egyértelműen romlik a helyzet, még gyerekkoromban sem voltak ilyen veszélyesek a napsugarak, mint ma” – mondja Sápy Mónika bőrgyógyász, a Telki Magánkórház kozmetológus szakorvosa. „Az UV sugárzás ma egyértelműen intenzívebb, károsabb. Persze ez csak az egyik tényező, az efféle bőrproblémákért genetikai tényezők és génmutációk is felelősek lehetnek. De tény, hogy a gyermekkorban, hatéves kor alatt elszenvedett többszöri, súlyos hólyagos napégés rizikótényezője a melanómának, amely ma már nemcsak az ötvenes korosztályt, de a húsz-harminc éveseket is sújtja.”
 |
| Dr. Sápy Mónika |
A bőr tehát „emlékezni” képes: összegzi az életünk során elszenvedett fénykárosodásokat. A doktornő hangsúlyozza: a fény okozhat korai bőröregedést is. Ugyanakkor túlóvni sem szabad a gyerekeket, hiszen valamennyi napfényre nagyon is szükségük van: „a nap elősegíti a tüdő oxigénfelvételét, támogatja a D-vitamin képződését, ami a csontokat és a fogakat erősíti. Ehhez a hatáshoz viszont a nyári hónapokban hetente három alkalommal napi 15 perc elég a napon”.
Ehhez képest az ovisok jóval többet vannak a szabadban, a fehér bőrű gyerekek szülei aggódnak is emiatt. Kiss Katalin fia, Igor négy és fél éves, és mint a mamája panaszolja, érzékeny bőrű gyerek. “Otthon mindig nagyon vigyázok rá, hogy csak bekenve, pólóban, sapkában menjen a napra. Épp ezért nyugtalanít, hogy az oviban szinte egész nap a szabadban van. És bár be szoktam vinni neki napkrémet, nem biztos, hogy az ott dolgozóknak mindig van idejük foglalkozni ezzel. Abban bízom, hogy ezek a gyerekek már a mostani környezeti körülmények közé születtek, így talán ellenállóbbak sok káros hatással szemben.”
Veszélyzóna
És vajon mi a helyzet a „nagy déli szabállyal”, most akkor délben, vagy 11 után, vagy 14 előtt tilos napra menni, vagy bújjunk el naplementéig? „A legjobb, ha a kisgyerekeket délelőtt, még 11 óra előtt viszik a levegőre, és legközelebb csak 16 óra után. Kimondottan napoztatni nem kell sem a csecsemőt, sem a bölcsiseket-ovisokat. Semmiképp ne engedjünk a napra a gyereket a bőrtípusának megfelelő fényvédő krém nélkül.”
A doktornő szerint nincs olyan, hogy „túl magas faktorszám”: a hasznos UV-B sugarakat minden készítmény átengedi. A lényeg, hogy a gyerek ne égjen meg. Ehhez nekik is kell bevizsgált napszemüveg, sapka és könnyű ruha, hiszen az ő bőrük lényegesen érzékenyebb a miénknél.
