Július elsején indul az országos online várólista-nyilvántartási rendszer, amelyen bárki, aki műtétre vár, nyomon követheti, hányan állnak előtte olyanok, akik ugyanarra a beavatkozásra várnak – vagyis nagyjából mikorra kaphat időpontot.
A rendszer országos lesz, minden térségre, minden intézményre lehet majd keresni. „A beteg választása az elsődleges, a beteget fogja követni a pénz” – hallhattuk az ígéretet. A dolog előnye, hogy ha az egészségbiztosító érzékeli, hogy mondjuk gerincműtétre az egyik intézményben 50 nap a várakozási idő, míg egy másik intézmény listáján sokkal több beteg mellett 250 nap, akkor annak a kórháznak adnak lehetőséget több műtétre, amelyhez a betegek ragaszkodnak. A fő nyereség persze az, ha csökken a várakozási idő.
A rendszer átalakítása szinte életmentő, ugyanis hétről hétre egyre hosszabbak a műtéti várólisták, ez pedig sokat ronthat a betegek állapotán. Szürkehályog-műtétért például több mint három évet kell sorban állni – a szombathelyi Markusovszky kórházban a következő szabad időpont például 2015. július. Nem jobb a helyzet más intézményeknél sem: a legtöbb helyen másfél-két év türelmet kérnek a betegektől. Nőgyógyászati műtétre is sok helyen várni kell, Szegeden például két hónapot. A szemlencse-beültetés is sokakat érint: jelenleg két év, amire a beteg időpontot kap a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. A leghosszabb várólista a kiskunhalasi 
Semmelweis Halasi Kórházban van: itt a csípőprotézis-beültetésre tíz évet kell várni. A kórház várólistája szerint 2022. januárra adnak leghamarabb időpontot.
De nem keveset kell várni az egyszerűbb műtétekre is: Kaposváron például majdnem két évet egy epe- vagy sérvműtétre. De nem csak a műtéti várólistákkal van gond, egy sima vizsgálat sem mindenhol egyszerű. Az egyik miskolci kórház szakrendelésére váró betegek listája szerint az endokrinológiára, ahol a pajzsmirigybetegségeket is vizsgálják, nyolc hónap várakozás után lehet bekerülni. A visegrádi kórházban hónapokkal későbbre adtak időpontot egy nyaki ér-ultrahangos vizsgálatra, akárcsak koponya CT-re az esztergomi intézménybe.
Mindeközben a várólista vezetésére vonatkozó alapszabályok nem változnak, ugyanakkor szigorúbb lesz az ellenőrzés. Több helyen ugyanis volt példa arra, hogy a várakozó betegek sorrendjét nem szakmai indokok alapján változtatták meg. „Sok esetben ugyanis a hálapénz mozgatta a beutalást, vagyis ezek alapján kerülhettek gyakran a betegek a csúcsintézményekbe, illetve felkapott orvosokhoz – mondja dr. Kovácsy Zsombor, az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke. – Az, hogy most ehhez az egészhez hozzányúlnak, alapjaiban tisztíthatja meg a rendszert, s teheti elérhetővé mindenki számára, hogy oda menjen, ahová szeretne.”
