Akár nőhet is a szexuális vágy a változókorban

Bár a menopauza kifejezés a meno (hónap, ciklus) és a pausa (szünet) szavakból áll, nem fedi teljesen a valóságot, ugyanis nem a menstruációs ciklusok szüneteléséről van szó, hanem az aktív menstruáció teljes megszűnéséről. A kifejezést először 1872-ben használták, amikor is leginkább félelmet keltett, hiszen az alacsony átlagéletkor miatt kevés nő élte meg, tehát sokan azonosították egy halál előtti stádiummal.

Amikor a változás több fronton is támad

Gál Zsuzsánál 48 éves korában „érkezett el az idő”, akkor maradt el végleg a havivérzése. Nála a változókor csaknem valamennyi klasszikus tünete jelentkezett: hőhullámok, alhasi, gerinc- és hátfájások kísérték mindennapjait, majd a nőgyógyász egy cisztát talált az egyik petefészkében. Vártak, de aztán jött a második, majd a harmadik is…

„Elmentem a nőgyógyászomhoz, kiderült közben, hogy le van teljesen csúszva a méhem is. Akkor hallottam a laparoszkópról, amivel lényegében négy pici lyukon keresztül, sokkal kíméletesebben elvégezhető egy műtét. Sokáig nem lehetett várni, a méhem ugyanis már érezhetően csúszott egyre előrébb, félő volt, ha kijjebb kerül, akár súlyos fertőzést kaphatok” – emlékszik az asszony, aki azonnal megkereste azt a klinikát, ahol végeznek ilyen műtétet. „A háromórás műtét másnapján semmi bajom nem volt. Az orvos, aki operált, dr. Fülöp István nőgyógyász főorvos a műtét előtt részletesen elmesélte, mi fog történni, hogyan »fogja meg« a háló a méhnyakat, hogyan rögzíti a hasfal és a legalsó gerinccsigolya között. És minden úgy történt. A következő két hónapban nem emelhettem, de más előírás nem volt” – meséli Zsuzsa, aki szerint egyetlen szépséghibája volt csak a beavatkozásnak. „Komolyan vettem a két hónapot, de utána már aznap lementem a piacra. Befőzési idő volt, jól telepakoltam a kosaram és hazacipeltem. Ez még korai volt, így most kisebb vizelettartási gondjaim vannak, de ha rászánom magam, ez már egy húszperces beavatkozással megszüntethető” – teszi még hozzá Zsuzsa, akinek azóta semmi gondja sincs a változókorral, nyomtalanul tűnt el a nehéz időszak. 

A szégyenérzettel nem kell együtt élni!

Dr. Willner Péter kollégáival most azért kampányol, hogy minél többen és időben jussanak el a szakemberekhez, akik teljes körű kivizsgálással adnak pontos képet arról, mi is okozza a panaszokat.

„Nagyon fontos, hogy a vizsgálat teljes körű legyen, egy orvosi team együtt lássa a pácienst. Ma minden második idősebb nőt érint ugyanis a probléma, de van, akinél már szülés vagy nőgyógyászati műtét után jelentkeznek különböző panaszok. Elmegy a nőgyógyászához, majd a tünetekre kap valamit, de nem mindig derül ki, hogy mi áll a háttérben, mi okozza a tüneteket és hogyan lehetne segíteni – mondja a szakember. – Az idő haladtával nemcsak a menstruáció marad el, ezzel együtt a hormonális változások, a sejtek öregedése gyengíti a kötőszöveteket, ami a szervezet különböző funkcióiban okozhat gondokat. A vizelet-, széklettartási problémák, a különböző szervek előreesése mind-mind nemcsak kellemetlen mellékhatások, de szégyellik is az érintettek. Az esetek jó részében mégsem történik semmi, legfeljebb felírnak nekik betétet. Pedig nem természetes, s nem is kell úgy leélni az életet, hogy akár egy tüsszentés, vagy egy hirtelen mozdulat alatt várható, hogy elcsöppen a vizelet” – mondja a szakember. Ő első körben a megelőzést, vagyis az időben elkezdett, személyre szabott kismedencei „biofeedback” tornát vagy autogén tréninget tartja a legfontosabbnak, ezekkel megakadályozható, vagy jelentősen késleltethető a tünetek megjelenése. Ha ez már nem segít, akkor is van megoldás, például laparoszkóppal orvosolható a probléma. „A sérv esetében már 15 éve használt hálókat a nőgyógyászati urológiában már néhány helyen alkalmazzák, de nagyon jól alkalmazható a fenti problémáknál is. Ezzel lényegében rögzíthető a meglazult, kimozdult szerv, és a háló megakadályozza az újbóli előreesést” – magyarázza az eljárás lényegét Willner doktor.     

Mikor „normális” a menopauza?

A menopauza általában a negyvenes években kezdődik, és az ötvenes évek végéig megy végbe. A nyugati világban a menopauzális átlagéletkor 51,4 év – erre az időre a nők 50 százaléka eljut ide. 55 éves korára pedig már a nők 90 százalékának megszűnik a havivérzése. A negyven év alattit korai, a hatvan év felettit késői menopauzának hívják. Tulajdonképpen semmi ok az aggodalomra, ha extrém életkorban következik be, hiszen nem befolyásolja az életminőséget, a gyermeknemzésen kívül nem korlátoz semmiben, és nincs tartós hatással a szexuális vágyakra és képességekre sem.

A tipikus tünetek

A menopauza összetett hormonális változás eredménye, így nemcsak a fizikumra – a menstruáció megszűnése –, de a lélekre is hatással van. Nem egy nő esik ebben az időszakban depresszióba – és itt most nem egy-két napos levertségről van szó, amelyet sokszor ezzel a kifejezéssel illetünk. Sokakban megfogan az a kérdés, hogy ha nem képesek már a gyerekszülésre, akkor hogyan nevezhetik magukat egyáltalán nőnek. Ez az érzés természetes, a női szervek „leállása” okozhatja a nőiség elveszítésének érzetét, jóllehet a hormonális változások, az idő múlása és a tapasztalat sok esetben jobban „kihozzák a nőt” az emberből. Elér az érettség szakaszába, amikor evolúciós feladata már nem az új utódok világra hozatala, hanem a gyermek- és családgondozás. Az anyaság megszűnik mint szűk fogalom, és egy sokkal kiterjedtebb értelmet nyer.

Egy másik önértékelési probléma a külső megváltozása. A legtöbb ötvenen felüli nő alakja megváltozik, sokan pocakosodnak, az egész testalkatuk teltebbé válhat. Változhatnak a szexuális szokások is. Ha valaki korlátokkal küzd a testében végbemenő változások, az esetleges pluszkilók vagy a depresszió miatt, akkor az kihat a szexuális életére is, de ez sem szükségszerű. Azok a nők azonban, akik megpróbálják az érem jó oldalát nézni, mégpedig azt, hogy egyre kevesebb gondot kell a fogamzásgátlásra fordítaniuk, akár sokkal jobban is élvezhetik a szexet!