1. tévhit: Az influenza elleni oltástól influenzásak lehetünk.
Az oltóanyagtól néhány enyhe tünet, például némi fájdalom és az oltás helyén egy kis nyomásérzékenység jelentkezhet, de ez csak azt jelzi, hogy a vakcina működik. Arról árulkodik, hogy a szervezet megfelelően reagál az oltóanyagra. Fontos, hogy a gyerekek megkapják a védőoltást, mert ők a legnagyobb influenzahordozók, és beoltásukkal sok embert meg lehet védeni.
2. tévhit: Az influenza elleni védőoltás beadásával meg kell várni a hideget.
Néhányan attól tartanak, hogy ha túl korán adatják be az oltást, elmúlik a hatása, mire elérkezik a tél. Valójában azonban még az augusztusban beadott védőoltás is védettséget ad az egész influenzás időszakra.
3. tévhit: Az influenza csak tüsszentéssel terjed.
A kórokozókat nagyon könnyű továbbadni, és az influenza meglehetősen fertőző. Gyermekek között könnyen terjed, és a következő lépés az, hogy hazaviszik. A legfontosabb védekezési mód éppen ezért a rendszeres szappanos kézmosás az influenzás időszakban.
4. tévhit: Az influenza elleni oltóanyagok nem védenek az aktuális vírustörzsektől.
Szinte minden évben újabb vírustörzs megjelenéséről számolnak be a médiában. A kutatók igyekeznek nyomon követni a legújabb és legveszélyesebb törzseket, és azon dolgoznak, hogy egy lépéssel előttük járjanak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározza azokat a vírustörzseket, amelyek a legnagyobb valószínűséggel keringenek majd a következő hónapokban. Az oltóanyag minden évben két A és egy B influenza-vírustörzset foglal magában – így azért nincs szó teljes kiszolgáltatottságról. Ettől függetlenül mindenkinek magának kell eldöntenie, mit tart nagyobb kockázatúnak, illetve károsabbnak: az influenza vagy a mesterséges oltóanyag hatásait.
