Néha nehéz egészen pontosan elkülöníteni, miért is fáj a lábunk, szinte megszoktuk már, hogy a napi rutin, rohangálás, bevásárlás és cipekedés közben sajognak a végtagjaink. Pedig a fájdalomra érdemes odafigyelni, mert ha időben észleljük a jeleket, akkor még nagyon sok mindent tehetünk a folyamat visszafordításáért. A kezdetben még alig látható felszíni vénácskákból ugyanis vastag, csomós tapintású, kékeslila visszerek alakulhatnak ki, amelyek már nem csak egyszerűen csúnyák, hanem fájdalmasak is.
A probléma hátterében legtöbbször a vénás nyomás fokozódása áll, ami miatt az erek falán folyadék lép ki. Ennek első jelei, ha a lábunkat elnehezültnek – a tipikus nehézláb-érzés – érezzük, illetve azt tapasztaljuk, hogy megdagadt, feszül.
Fájdalmat is érezhetünk a lábunkban, elsősorban a lábszár izmainak területén: ez a fájdalom a nap végére erősödhet, illetve szintén intenzívebben érezhetjük álló helyzetben. De lehet, hogy azt vesszük észre először, hogy a lábunk fáradékonyabb és sűrűbben fordul elő benne lábszárgörcs, például éjszakánként.
Viszerességben a fájdalmat elsősorban a láb szöveteinek feszülése váltja ki. A lábszár izomzata egy kötőszövetből álló tokban található: ha az erekből folyadék lép a szövetekbe akkor – mivel a kötőszövetes tok nem tud tágulni – a növekvő nyomás miatt érezzük a lábszár feszülését.
A vénás keringési zavar miatt károsodik az erek falának belső rétege, ez a szövetkárosodás gyulladásos anyagok felszabadulását eredményezi. Ezek a gyulladásos anyagok ingerlik a fájdalomérző idegvégződéseket, amit az agyunk fájdalomként él meg.
A visszeresség kezdeti szakaszában ez a fájdalom bizonytalan, sokszor nehezen megfogható érzés lehet. Ezért figyeljünk magunkra, és akkor észre fogjuk venni, hogy ez másként jelentkezik, mint a mozgásszervi eredetű lábfájdalom! Ilyenkor még nincs késő, életmódbeli változtatásokkal, sétával, úszással és a vény nélkül kapható készítményekkel még rengeteget mindent tehetünk lábunk egészségéért!
