Megszokott, hogy az embert érő külső környezeti hatásokat a levegőből, vízből, talajból vett minták alapján értékelik. A különböző káros anyagok azonban a szervezetben is felhalmozódhatnak, de ezek kutatására korábban kevesebb figyelmet fordítottak. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) ezért kapcsolódott be az EU ún. humán biomonitoring (HBM) programjába. A HBM vizsgálatok során a vérből, vizeletből, nyálból vagy akár a hajból vesznek mintákat, és meghatározzák a szervezetbe jutott kémiai anyagok, illetve bomlási termékeik mennyiségét. Az eredmények alapján elemzik, hogy a kémiai hatások milyen kockázatot jelenthetnek az egészségre. A folyamat segíthet eldönteni, hogy az emberi szervezetet érő környezeti hatások szintje még elfogadható-e, vagy beavatkozásra van szükség.
Négyezer embert vizsgáltak
A most lezárult kutatás során 17 európai országban végeztek összehangolt méréseket azonos módszerekkel és azonos forgatókönyv alapján. Ez biztosította, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek. A vizsgálatsorozat eredményét a közelmúltban tették közzé.
Közel kétezer 6–11 éves korú gyermektől és édesanyjuktól vettek haj- és vizeletmintát, vagyis összesen négyezer főtől. A levegőből, a vízből, az élelmiszerekből és fogyasztási cikkekből, illetve az életmódból származó veszélyes kémiai anyagok szintje nagy különbséget mutatott attól függően, hogy a vizsgált emberek hol élnek Európában.
Jó magyar eredmények
Hazánkban összesen 120 gyermek és édesanya mintáját elemezték. A kutatásban részt vevő 17 európai ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a haj higanytartalma. A kadmium esetében már árnyaltabb képet kaptak: az édesanyák vizeletmintájában alacsonyabb, a gyermekekében azonban az átlagnál magasabb, de a nemzetközi irányértékeknél lényegesen alacsonyabb értékeket mértek.
Szintén meghaladta az átlagot a mintákban a számos termékben lágyító- vagy oldószerként használt ftalátok anyagcseretermékeinek koncentrációja, de ezek is lényegesen alatta maradtak a nemzetközi irányértékeknek. Az anyák és a gyermekek vizeletmintájának átlagos kotinin- (a nikotin lebomlási terméke) tartalma magasabb volt az európai átlagnál.
A passzív dohányzás mellékhatása
A jelenleg érvényes egészségügyi irányértékekhez viszonyítva a hajmintákban mért higany, illetve a vizeletmintákban kimutatott kadmium- és ftalátértékek esetében sem találtak aggodalomra okot adó magas szinteket. Ugyanakkor a nikotin lebomlási terméke, a kotinin vizeletben mért mennyisége arra utal, hogy több európai országban a gyermekek jelentős hányada még mindig kénytelen szenvedni a dohányfüsttől, ezzel együtt pedig a passzív dohányzás okozta ártalmaktól. A vizsgálat eredményei rávilágítottak több olyan környezeti hatásra, amelyek kiküszöbölésével csökkenteni lehet a lakosság, különösen a gyermekek kitettségét a kémiai anyagoknak, illetve arra is, hogy hol vannak még további teendők a megelőzés érdekében.
