„Visszeres lennék 23 évesen? Ugyan már, ne mondja ezt nekem senki! Ez volt az első reakcióm, amikor édesanyám felhívta a figyelmemet a combomon éktelenkedő lilás seprűvénákra – írta levelében olvasónk, Lili. – Most 30 éves vagyok, és eltelt az éltemből 5 év úgy, hogy a visszérbetegségemről tudomást se vettem. Aztán az apósom, aki orvos, rábeszélt arra, hogy nézessem meg a visszereimet egy szakemberrel.”
A visszérbetegség különösen a nők esetében nem korfüggő, az örökletes hajlam legalább annyira szerepet játszik a seprűvénák megjelenésében, mint a túlsúly vagy az álló-, esetleg ülőmunka. Ezért fontos, hogy akinek a családjában megjelent a betegség más, korábbi generációk esetében is, az első tüntetek megjelenésekor vegye fel a harcot a visszér ellen, és kérje szakértő segítségét.
„Az első lépés az volt, hogy abbahagytam a dohányzást, majd vettem speciális harisnyákat, amelyekről egyáltalán nem gondolná senki, hogy gyógyharisnyák. Mostanában szinte kizárólag ilyet hordok, és lassan a sportolásra is ráveszem magam.”
Mivel a magyar lakosság nagyjából 10 százaléka visszérbeteg, ezért igen fontos, hogy az első tünetek megjelenésekor már komolyan vegyük a betegséget, ugyanis a kezdeti csupán esztétikai szempontból zavaró problémák később súlyosbodhatnak. A visszérbetegség szövődményei, például a mélyvénás trombózis már sokkal nehezebben kezelhető.
Tudj meg többet a www.lioton.hu-n »
| „A te LábStoryd” sorozatunkban olvasóink osztják meg másokkal személyes tapasztalataikat a visszérbetegségekről. Küldd be te is saját, de akár édesanyád, testvéred vagy más ismerősöd minél részletesebb sztoriját erre a címre e-mailben. A Nők Lapja Café szakértőjének segítségével kiválasztjuk a legjobb történeteket, amelyek – a beküldő nevének feltüntetése nélkül, vagyis anonim módon – megjelennek a témával foglalkozó rovatunkban. Az a cél, hogy minél több ember figyelmét felhívjuk a megelőzés fontosságára és arra, hogy mit tehetünk a kínzó tünetek ellen. |
