„Ma tíz nővendégből maximum két-három olyan akad, aki bevállal valamilyen nagyobb tetoválást, egy teljes hátat például. A többség az egyszerű klasszikusokat kéri: csillag, pillangó, napocska, virág, madár, vagy valamilyen nonfiguratív minta, esetleg sablonos idézet. Sokan egy-egy angol szót szeretnének a testükön olvasni, például a hope (remény), a forever (örökké) vagy a love (szerelem) szavak valamelyikét” – mondja Molnár Ádám „Painbrush” tetoválóművész, aki úgy tapasztalja, itthon a tetoválások iránti lelkesedés töretlen a csajok körében, ráadásul egyre fiatalabbak a vendégek.
A szakember szerint a túlnyomó többség még mindig divatból szeretne tetkót, így az önkifejezés jobbára háttérbe szorul – a legtöbb női tetoválás inkább a külvilágnak készül. A slágertestrészek (a klasszikus váll és derék után) közé a csajoknál a csukló, a fül mögötti terület, a boka és az ujjak sorolhatók, ritkább – és inkább extrémnek mondható – a hónaljba vagy az intim területekre varratott minta.
Lebeszélni nem szokás
A fodrászokhoz hasonlóan a tetoválók sem szeretik túlzottan, ha konkrét képpel, fotóval érkezünk. „Sokszor van olyan, hogy behoznak egy fotót, hogy ezt kérik, egy az egyben. Lebeszélni nem szoktunk senkit, én például inkább kicsit alakítgatom, formálom az elképzelést, mert nem szeretek lemásolni egy már létező mintát” – magyarázza Ádám. Gyorsan hozzáteszi, itt volna már az ideje annak is, hogy a közízlés változzon: az egyéni érdekeken és vágyakon túl a tetoválóművészt is be kellene vonni a tervezésbe, azaz valóban művészetként kezelni a munkáját.
Portfólió, tapasztalatok, helyzetfelmérés
 |
| Kattints a galériáért! |
Ádám szerint a rémhírekkel ellentétben ma már a legtöbb tetováló ad a higiénés körülményekre, és minőségi alapanyagokkal végzi a munkáját, hiszen nem teheti meg, hogy egy baki miatt elkezdjenek fogyni a vendégei. A zugtetoválók helyett mindenképpen javasolt ezért szalonban készíttetni tetoválásunkat, és jó előre ellenőrizni, hogy az általunk kiválasztott művész tagja-e valamelyik szakmai szövetségnek, illetve hogy van-e érvényes működési engedélye.
Sokat elárul munkájukról a neten elérhető portfólió is, illetve az, ha találunk valakit, aki be tud számolni tapasztalatairól a szalont és a tetoválót illetően. Ha tehetjük, nézzük meg munka közben is a szakembert, akit választottunk: a vendégek előtt bontja fel a steril eszközöket? Láthatóan ad a fertőtlenítésre és a tisztaságra? Az eszközeit rendben tartja? Fontos kérdések, ugyanis adott esetben saját egészségünket veszélyezteti, ha bármelyik kérdésre is nemleges a válasz.
Jó tudni azt is, hogy a tetoválást végző személynek kötelező eldobható orvosi gumikesztyűt használnia, és csak olyan eszközöket és tárgyakat foghat meg munka közben, amelyek a tetoválás végzéséhez szükségesek. Közben tilos enni, inni és dohányozni, illetve a helyiségbe állatot bevinni.
A 18 év alattiaknak szülői beleegyezésre van szükségük, mielőtt tetováltatnak, terhes nők, gyógyszer, kábítószer és alkohol befolyása alatt álló személyek viszont egyáltalán nem is tetoválhatók. Azoknak is le kell mondaniuk a tetkóról, akiknek a tetoválni kívánt bőrfelületükön valamilyen kóros elváltozás vagy normál bőrfelülettől való eltérés, anyajegy, szemölcs látható.
Kockázatok és mellékhatások
Az eljárás során a vérünk és szöveteink idegen tárgyakkal érintkeznek, a tűszúrások fájdalmasak, illetve van bizonyos kockázatuk a vírusfertőzéseknek (AIDS, hepatitis C), allergiás reakcióknak is. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fertőzések és egyéb bőrproblémák inkább abból adódnak, hogy a vendég az utókezelést nem az előírásoknak megfelelően végzi, nem ügyel a „seb” tisztán tartására és fertőtlenítésére. Amennyiben minden elővigyázatosság ellenére bőrirritáció, bőrpír, felhólyagosodás vagy levedzés fordul elő, haladéktalanul forduljunk bőrgyógyászhoz!
