
Hiába hangoztatják a szakemberek úton-útfélen, hogy a szolárium károsítja a bőrt, úgy tűnik, nem mindenkiben tudatosul az információ. Egy friss brit kutatás szerint például a szoláriumhasználók kétharmada tudja csak, hogy a mesterséges barnulás öregíti a bőrt, és ezt igazolja az a tény is, hogy ennek következtében 43 százalékuk antiaging termékeket is alkalmaz.

Akkor miért járunk szoláriumba? Ha neked teszik fel a kérdést, sejthetően olyasmiket fogsz rá válaszolni, hogy ettől szexisebbnek érzed magad, esetleg ezzel pótolod a télen kieső fénymennyiséget, vagy így szeretnél alapszínt kapni nyár előtt. Válaszaiddal nem vagy egyedül, a már említett – Cancer Research UK által végzett – kutatás során is első helyen (41%) végzett a tavaszi szoláriumozás az indokok között. A számadaton nem tudtunk továbblépni, és arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szól mindehhez a bőrgyógyász.
Mindent, csak a fénycsöveket ne!
„A szoláriumozás a bőr korai öregedésével jár, és fokozott ráncképződést okoz, sőt a pigmentációt is fokozza. Már bebizonyosodott, hogy a napágyakban fekvők bőre a túl erős UV sugárzás miatt károsodik, elvékonyodik. A külső jeleken kívül komolyabb károsodást is okozhat, ugyanis roncsolja a bőrsejtek DNS-ét. És minél inkább károsodik a DNS, annál nagyobb az esélye a bőrrák kialakulásának” – hangsúlyozza dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical esztétikai bőrgyógyásza, aki hozzáteszi, a szélsőségeket kerülő (havi egy alkalom) szoláriumozóknál is közel 50 százalékkal nő a melanóma kialakulásának esélye.
Az uniós szabvány szerint a szoláriumokban az UVB mennyiségét lecsökkentették (ez kedvez az olyan bőrdaganatoknak, mint a bazalióma vagy a laphámkarcinóma), de így is ér UVA bennünket, ami a melanóma kialakulásáért és a bőrünk öregedéséért felelős. A bőrünk ráadásul nem felejt: az egész életünk során elszenvedett fénykárosodás felhalmozódik, és évtizedek múlva jelentkezik apró pigmentfoltok vagy bőrdaganatok formájában.
A napsugárzásra az arc, a mell, a has és a végtagok hajlító oldalának bőre a legérzékenyebb, és külön említést érdemel az orrunk, az ajkunk, sőt a lábunk is, hiszen különösen intenzív napsugárzásnak van kitéve.
Ugyancsak hangsúlyos szerephez jut tavasztól a táplálkozás, ha szép, napbarnított bőrre vágysz. Napozás előtt érdemes ezért sok gyümölcsöt, zöldséget fogyasztanod, főleg olyat, ami sok béta-karotint tartalmaz. Ilyen a sárgarépa, a saláta, a brokkoli, a zeller, a narancs és a paradicsom is. Ha előre tudod, mikor éri bőrödet nagyobb mennyiségű napfény, előtte egy hónappal kezdj el béta-karotint szedni, mivel az elősegíti a barnulást, és így nehezebben égsz le.
Szolárium helyett maximális odafigyelés
A tavaszi napsütésben is lényeg a fokozatosság: először csak 10 perces napozással kezdj, majd a következő egy-másfél héten lassan növeld a napon töltött időt. Az így kapott enyhe szín a későbbiekben „védőernyőt” képez, tévhit azonban, hogy teljes védelmet jelentene: a fehér bőrűek esetén csupán 4-es faktorú krémnek megfelelő védelmet nyújt. Áprilisban és májusban is kerüld a napot a déli órákban, inkább a késő délutánt válaszd a felkészülési időben!
És még egy apró tanácsa a tavaszi felkészüléshez: szánj időt bőrradírozásra! Így eltávolítod az elhalt hámsejteket, és egyenletesebb barnulás érhető el. Napozás után hidratálj, hiszen az UV szárítja a bőrt, és az izzadással is sok folyadékot veszítesz. Ha mindezek ellenére megpirulsz, akkor is első a hidratálás, ha pedig hólyagok jelentkeznek, mindenképpen fordulj bőrgyógyászhoz!