Alzheimer 40 évesen? – Nyolc figyelmeztető tünet

A sors csúf fintora, hogy 83 éves korában magánál Reagan elnöknél, a világnap létrehozójánál is Alzheimer-kórt diagnosztizáltak. Az egykori amerikai elnök tíz évig élt még ezután – élete végén már csak a feleségét, Nancyt ismerte fel. Leépülését nehéz volt könnyek nélkül szemlélni.
Ez az a kór, amitől a legtöbb ember fél – nem a ráncok vagy akár egy rákos megbetegedés veszélye az igazán ijesztő az időskorban, hanem a lehetőség, hogy a korral elvész a személyiségünk, elfelejtjük, kik vagyunk, és kiket szeretünk. Minden betegségek legrettegettebbike, az Alzheimer-kór sajnos ezzel jár.
A betegség előrehaladtával minden, amit jól ismerünk, idegenné válik. A világ félelmetes hely lesz, ahol ismeretlenek veszik át szeretteink helyét, és labirintussá változik a megszokott lakásunk.
Ám az Alzheimer-kór nem hirtelen, egyik napról a másikra csap le. Az első jelek évtizedekkel korábban megjelennek. A korai diagnózis különösen fontos, mert bár a kór nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel le lehet lassítani, sőt akár meg is lehet állítani pusztító munkáját.

1. Gyakori botladozás

Az Alzheimer-kór egyik első jele, ha valaki képtelen egyszerre menni és beszélni. Bár ez két nagyon is alapszintű tevékenység, amiket automatikusan végzünk, végrehajtásához megosztott figyelemre van szükség. A betegek többsége ezért automatikusan lassabban kezd járni, gyakran megbotlik, és meg-megáll, amikor beszélni akar. Az biztos, hogy aki képes séta közben visszafelé számolni, megnyugodhat: minden rendben van vele.

2. Mit is mondtál?

A memóriavesztést tartják az Alzheimer legfőbb tünetének, de valójában nagyon nehezen megfogható, mi számít normálisnak, és mi ad okot gyanakvásra. Hiszen időnként mindannyian elfelejtünk dolgokat, találkozókat, évfordulókat. Az alzheimeres leépülés azonban először a rövid távú memóriát érinti: azt felejtjük el, amit pár perce hallottunk. Aki vissza tud mondani egy telefonszámot, rögtön azután, hogy elmondták neki, annak nem kell aggódnia.

3. Idegen környék

A korai tünetek között megjelenhet a gyakori eltévedés is. Az persze még nem ad okot az aggodalomra, ha valaki rossz megállónál száll le, vagy rossz sarkon fordul be – inkább az, ha ilyenkor nem tudja könnyedén kijavítani ezt a tévedést, kétségbeesik, és csak nagyon nehezen talál haza, noha alapvetően ismerős környéken jár.

4. Logikátlan pénzügyek

Sok beteg esetében a hozzátartozók számára az első gyanús jel, hogy a korábban óvatos, előrelátó hozzátartozó hirtelen költekezni kezd, méghozzá teljesen logikátlan módon. Drága háztartási gépet vesz házaló ügynököktől, de közben nem fizeti be a gázszámlát, azt állítva, hogy a szolgáltató nem érdemli meg, hogy utaljon neki.

5. Nem megy a gombolás

A betegség során sérülnek a finommotoros képességek, így egyre több nehézséget okozhatnak az olyan tevékenységek, mint a gombolás, a cipő bekötése vagy a nyakkendő megkötése. Nem feltétlenül az, amikor a korral gyengébb vagy reszketősebb lesz valakinek a keze, inkább az, ha nem is tudja, mit kellene csinálnia az adott tárggyal, ha valaki nem emlékszik, mondjuk a hurkolás mikéntjére.

6. Kallódó tárgyak

Ki ne keresné időnként a kulcsát vagy a kocsiját a parkolóban? Ám amikor végül megvan, egy normális agyműködésű ember a homlokára csap, és már tudja is, hogy a keresett tárgy hogyan került oda. Az Alzheimer-kórban szenvedőkre jellemző, hogy kifejezetten furcsa, bizarr helyekre pakolják a dolgaikat: a papucsot a sütőbe, a kulcsot a mélyhűtőbe. És később sem emlékeznek rá, hogy ezt ők tették volna. Sokan annyira felháborodnak és megijednek, amikor ezt tapasztalják, hogy meggyanúsítják a velük együtt lakókat is, hogy gonosz tréfát űznek velük.

7. Elveszett idő

Az Alzheimer-kórban szenvedők számára az idő egészen máshogy működik. Néha perceket is óráknak éreznek, és halálra aggódják magukat, hová tűnt a házastársuk, aki csak tejért ugrott le. Máskor fel se tűnik nekik, hogy már órák óta csapot pucolnak, vagy ugyanazt a polcot törölgetik újra és újra. Előfordulhat, hogy megkérdezik a gyerekeiktől, mit csináltak az elmúlt hetekben, amikor feléjük se néztek – noha minden nap jönnek látogatni.

8. Látászavar

Az alzheimereseknek nem a szemükkel van gond, hanem a látottak megértésével. Aki sokat vezet, annak számára riasztó lehet rádöbbenni, hogy újabban képtelen felmérni egy másik tárgy távolságát vagy sebességét, esetleg két különböző színű dolgot. Sokan ilyenkor úgy döntenek, többé inkább nem vezetnek.