Alzheimer 40 évesen? – Nyolc figyelmeztető tünet

Fodor Marcsi | 2013. November 28.
1983 óta november az Alzheimer hónapja. Ronald Reagan ötlete volt, hogy ez a betegség egy egész hónapon át különleges figyelmet kapjon, mert ahogy az emberek életkora egyre hosszabb lesz, egyre több és több idős ember szenved ebben a betegségben.
fotó:  Andy Heuer
fotó: Andy Heuer

A sors csúf fintora, hogy 83 éves korában magánál Reagan elnöknél, a világnap létrehozójánál is Alzheimer-kórt diagnosztizáltak. Az egykori amerikai elnök tíz évig élt még ezután – élete végén már csak a feleségét, Nancyt ismerte fel. Leépülését nehéz volt könnyek nélkül szemlélni.
Ez az a kór, amitől a legtöbb ember fél – nem a ráncok vagy akár egy rákos megbetegedés veszélye az igazán ijesztő az időskorban, hanem a lehetőség, hogy a korral elvész a személyiségünk, elfelejtjük, kik vagyunk, és kiket szeretünk. Minden betegségek legrettegettebbike, az Alzheimer-kór sajnos ezzel jár.
A betegség előrehaladtával minden, amit jól ismerünk, idegenné válik. A világ félelmetes hely lesz, ahol ismeretlenek veszik át szeretteink helyét, és labirintussá változik a megszokott lakásunk.
Ám az Alzheimer-kór nem hirtelen, egyik napról a másikra csap le. Az első jelek évtizedekkel korábban megjelennek. A korai diagnózis különösen fontos, mert bár a kór nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel le lehet lassítani, sőt akár meg is lehet állítani pusztító munkáját.

1. Gyakori botladozás

Az Alzheimer-kór egyik első jele, ha valaki képtelen egyszerre menni és beszélni. Bár ez két nagyon is alapszintű tevékenység, amiket automatikusan végzünk, végrehajtásához megosztott figyelemre van szükség. A betegek többsége ezért automatikusan lassabban kezd járni, gyakran megbotlik, és meg-megáll, amikor beszélni akar. Az biztos, hogy aki képes séta közben visszafelé számolni, megnyugodhat: minden rendben van vele.

2. Mit is mondtál?

A memóriavesztést tartják az Alzheimer legfőbb tünetének, de valójában nagyon nehezen megfogható, mi számít normálisnak, és mi ad okot gyanakvásra. Hiszen időnként mindannyian elfelejtünk dolgokat, találkozókat, évfordulókat. Az alzheimeres leépülés azonban először a rövid távú memóriát érinti: azt felejtjük el, amit pár perce hallottunk. Aki vissza tud mondani egy telefonszámot, rögtön azután, hogy elmondták neki, annak nem kell aggódnia.

3. Idegen környék

A korai tünetek között megjelenhet a gyakori eltévedés is. Az persze még nem ad okot az aggodalomra, ha valaki rossz megállónál száll le, vagy rossz sarkon fordul be – inkább az, ha ilyenkor nem tudja könnyedén kijavítani ezt a tévedést, kétségbeesik, és csak nagyon nehezen talál haza, noha alapvetően ismerős környéken jár.

4. Logikátlan pénzügyek

Sok beteg esetében a hozzátartozók számára az első gyanús jel, hogy a korábban óvatos, előrelátó hozzátartozó hirtelen költekezni kezd, méghozzá teljesen logikátlan módon. Drága háztartási gépet vesz házaló ügynököktől, de közben nem fizeti be a gázszámlát, azt állítva, hogy a szolgáltató nem érdemli meg, hogy utaljon neki.

 
Kapcsolódó cikkeink:

5. Nem megy a gombolás

A betegség során sérülnek a finommotoros képességek, így egyre több nehézséget okozhatnak az olyan tevékenységek, mint a gombolás, a cipő bekötése vagy a nyakkendő megkötése. Nem feltétlenül az, amikor a korral gyengébb vagy reszketősebb lesz valakinek a keze, inkább az, ha nem is tudja, mit kellene csinálnia az adott tárggyal, ha valaki nem emlékszik, mondjuk a hurkolás mikéntjére.

6. Kallódó tárgyak

Ki ne keresné időnként a kulcsát vagy a kocsiját a parkolóban? Ám amikor végül megvan, egy normális agyműködésű ember a homlokára csap, és már tudja is, hogy a keresett tárgy hogyan került oda. Az Alzheimer-kórban szenvedőkre jellemző, hogy kifejezetten furcsa, bizarr helyekre pakolják a dolgaikat: a papucsot a sütőbe, a kulcsot a mélyhűtőbe. És később sem emlékeznek rá, hogy ezt ők tették volna. Sokan annyira felháborodnak és megijednek, amikor ezt tapasztalják, hogy meggyanúsítják a velük együtt lakókat is, hogy gonosz tréfát űznek velük.

7. Elveszett idő

Az Alzheimer-kórban szenvedők számára az idő egészen máshogy működik. Néha perceket is óráknak éreznek, és halálra aggódják magukat, hová tűnt a házastársuk, aki csak tejért ugrott le. Máskor fel se tűnik nekik, hogy már órák óta csapot pucolnak, vagy ugyanazt a polcot törölgetik újra és újra. Előfordulhat, hogy megkérdezik a gyerekeiktől, mit csináltak az elmúlt hetekben, amikor feléjük se néztek – noha minden nap jönnek látogatni.

8. Látászavar

Az alzheimereseknek nem a szemükkel van gond, hanem a látottak megértésével. Aki sokat vezet, annak számára riasztó lehet rádöbbenni, hogy újabban képtelen felmérni egy másik tárgy távolságát vagy sebességét, esetleg két különböző színű dolgot. Sokan ilyenkor úgy döntenek, többé inkább nem vezetnek.

 5 dolog, ami növeli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát


1. Fejsérülés

Úgy tűnik, a bokszolók körében jóval nagyobb az Alzheimer-kór gyakorisága, mint más foglalkozásúaknál. A 65 éves kor alatt bekövetkező, fejet is érintő egyéb balesetek sajnos ehhez hasonló módon növelik a kockázatot.
2. Cukorbetegség
Az inzulinrezisztens cukorbetegség megnégyszerezi az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
3. Kevés alvás
Ha valaki sok időt tölt ébren az ágyban forgolódva, és gyakran elszundít napközben, annak dupla akkora esélye van Alzheimer-kór kialakulására, mint azoknak, akiknek nyugodt az éjszakájuk.
4. Magas vérnyomás
A magas vérnyomás és a korábbi szívinfarktus kétszeresére növeli az életkor előrehaladtával minden típusú öregkori elbutulás kockázatát.
5. Elhízás
A túlsúlyos nők háromszor nagyobb veszélyben vannak, mint soványabb társaik. A férfiaknál az elhízás nem ilyen nagy mértékben, de szintén kockázati tényező: 30 százalékkal rontja az esélyeket.

5 dolog, amivel csökkenteni lehet a kockázatot

1. Táplálkozás
A kutatások szerint bizonyos gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztása védőhatással van az agyra – ilyen a kelkáposzta, a sütőtök, a padlizsán, a dió és az áfonya.
2. Tánc
Azt mondják, ez a test és az agy frissen tartásának legjobb módszere. A rendszeres, harmonikus mozgás csökkenti a stresszt, a táncpartner, a közösség pedig védelmező szociális hálót sző az ember köré. Ez a két dolog, úgy tűnik, kulcsfontosságú az Alzheimer-kór megelőzése során.
3. Rejtvényfejtés
A folyamatos mentális stimuláció, a rejtvényfejtés, a hobbi, a tanulás edzésben tartja az agyat, és a kutatások szerint felére csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
4. Alvás
Az agynak a megfelelő működéshez szüksége van a pihentető alvásra. A kutatások szerint az álmatlanságban szenvedő emberek között dupla olyan gyakori az Alzheimer-kór, ezért hát igyekezzünk mindent megtenni a kellemes éjszakákért. Akinek ez nehézséget okoz, próbáljon megfelelő meditációs, relaxációs technikákat elsajátítani.

5. Fűszerek

Indiában a legkisebb az Alzheimer-kóros betegek aránya a lakossághoz képest – a kutatások szerint a nagy mennyiségű fahéj- és kurkumafogyasztás védi az itt élők agyát.

Exit mobile version