Egy kedves ismerősöm néhány évvel ezelőtt komoly síbalesetet szenvedett, egészen közel ahhoz a helyhez, ahol Schumacher is síelt. Mentőhelikopter szállította kórházba, megműtötték, és az intenzív osztályra került. A családtagjai azonnal a helyszínre utaztak, és az ágya mellett felváltva virrasztva várták a biztató híreket. A javulás (ekkor még) nem következett be, viszont a harmadik napon váratlanul közölte az egyik ápolónő: szeretné elkérni az EU-s tajkártyát, mert a megkötött utasbiztosítás összege előre láthatóan nem fogja fedezni az ellátást, és ha a kártya nincs náluk, akkor a továbbiakat a családnak kell fizetnie.
A kártya valahogy előkerült, már nem is emlékeztek arra, hogy mikor és ki váltotta ki, meddig érvényes… A törvényi szabályozás értelmében ha a baleset pillanatában a sérült nem rendelkezik érvényes kártyával, akkor az ellátási költségeit utólag a magyar társadalombiztosítás téríti vissza – valamikor. Addig viszont zsebből kellett volna kifizetni azt a milliós tételt, amibe a kórházi tartózkodás került.
| A hivatalos néven európai egészségbiztosítási kártyát a Magyarországon társadalombiztosítással rendelkező állampolgárok válthatják ki ingyenesen az egészségbiztosítási pénztár ügyfélszolgálatán, a kormányablaknál, illetve annak kirendeltségén, valamint a kistérségi ügyfélszolgálatokon – postán is lehet igényelni. Ezzel a feltétlenül szükséges orvosi ellátások igénybevételére lesz jogosult a páciens, az adott ország állampolgáraival azonos mértékben. |
A síelés más kategória, mint a tengerparti nyaralás
Az EU-s kártya azonban komolyabb eseteknél nem elég a költségek fedezéséhez, tehát mindenképp érdemes mellé utasbiztosítást kötni. Már csak azért is, mert sok országban csak az életmentő eljárások ingyenesek, minden másért a külföldinek is önrészt kell fizetnie – biztosítástól függ, hogy utólag mennyi pénzt kaphatunk vissza.
Bizonyos országokban, például Franciaországban egy síbalesetet követő mentés akár a duplájába is kerülhet, mint mondjuk az Alpok osztrák oldalán. Ezért ha oda készülsz, érdemes külön síbiztosítást is kötni. Egyéb extrém sportok esetén is ajánlott az ilyesmi, mert az ilyen jellegű balesetek mentési és gyógykezelési költségeit általában nem fedezi sem az EU-s kártya, sem a sima utasbiztosítás.
Ha nem történik velem semmi, kidobtunk egy csomó pénzt?
Ha az utazás alatt semmiféle egészségügyi ellátást nem veszünk igénybe, akkor igen, az EEK-t fölöslegesen váltottuk ki, és a biztosítások költségeit is – mondhatni – kidobtuk az ablakon. De szívből kívánjuk, hogy így legyen. Ha viszont mégis orvosi ellátásra szorulsz, örülni fogsz neki, hogy pénzt szántál erre a tételre.
| „Tapasztalataink szerint számos EGT-tagállamban elterjedt, hogy a mobiltelefonokban szükséghelyzetben felhívandó kontakt személyeket neveznek meg a polgárok, akiket pl. mentés esetén az egészségügyi személyzet megkeres. Javasoljuk ilyen személyek megnevezését I. C. E. (in case of emergency – szükséghelyzetben) címszó alatt elmenteni, ezáltal esetleg elkerülhető, hogy – például öntudatlan beteg esetén – a költségviseléssel kapcsolatban probléma merüljön fel” – részlet az OEP hivatalos tájékoztatójából. |
