Magyarországon először a középkori szerzetesek használtak növényeket karitatív gyógyító munkájukhoz, illetve a népi gyógyászatban is nagy szerepük volt a gyógyfüveknek (lásd füvesasszonyok). Az évszázadok során az őshonos fajták mellett külföldről is több növényfaj került hazánkba, ilyen pl. levendula, zsálya, rozmaring, kakukkfű, oregánó (szurokfű), melyek nagy része ma fűszernövényként ismert és a konyhákban használatos. Amellett, hogy egyes fűszerek étvágy- és emésztésjavító funkcióval bírnak, fokozhatják az anyagcserét és lehetnek élénkítők vagy nyugtató hatásúak, gyógyításra is alkalmasak. Az alábbiakban nézzünk néhány népszerű fűszernövényt, melyeket a jövőben akár tudatosan is használhatunk, nem csak ízesítésre.
Bazsalikom
(Ocimum basilicum L.)
A görög basileus szóból származik, királyt jelent, ami a füvek közötti helyére utal. Az olasz konyha nélkülözhetetlen fűszernövénye.
Gyógyhatása: Gyomorerősítő, étvágygerjesztő, felfúvódást/puffadást szüntet, szélhajtó, gyomorfertőzés, vesegyulladás ellen jó, köhögéscsillapító, idegnyugtató, vizelethajtó. Teaként is fogyasztható.
Külsőleg toroköblítő, keléseket ellen használható borogatásként. Várandós anyukáknak nem ajánlott a fogyasztása!
Édeskömény
(Foeniculum vulgare)
Az ókori népek is ismerték és termesztették.
Gyógyhatása: Elsősorban a magját használjuk. Nyálkaoldó hatásának köszönhetően alkalmas légcsőhurut és köhögés ellen. Görcsoldó (főleg a gyermekgyógyászatban), szélhajtó, étvágyjavító, has- és vizelethajtó, vesekőképződést gátló hatású.
Ismerd meg közelebbről a fahéjat és a kaprot is a CseresznyeSzilva blogon!
