Több változata is van ennek a módszernek: vannak, akik minden másnap koplalnak (alternate day fasting), vannak, akik egy hét alatt két, nem egymást követő napon nem esznek, a másik 5 napon viszont igen (5:2 diéta). És vannak olyanok is, akik a nap 24 órájából kijelölnek egy pár órás “ablakot”, és csak az alatt a pár óra alatt esznek, lényeg, hogy a koplalós időszak minimum 16 óra legyen (ilyen például a Harcosok étrendje, akik 4 órán át esznek, 20 órán át nem).
Az időszakos koplalásnak természetesen vannak támogatói és ellenzői is (ahogyan minden más diétának), és rengeteg tudományos kutatás vizsgálja az ilyen formájú koplalás hatásait a szervezetre. Az időszakos koplalás következtében pl megnő a növekedési hormon mennyisége a szervezetben, ami segíti az izomépítést és a zsírégetést. Egyes kutatások azt találták, hogy a diéta hatására csökken a vér triglicerid szintje, normalizálódik az inzulinérzékenység (csökken az inzulinrezisztencia), csökken az oxidatív stressz, csillapodnak a gyulladások.
A koplalós időszakokat a szervezet enyhe stresszként éli meg, így a stressztűrő képességet is fokozza a koplalás. Szabályozza az éhséghormonok működését. A memóriára és a tanulási funkciókra is jótékony hatású az időszakos koplalás.
Bizonyos kutatások szerint a falásrohamokkal járó étkezési zavarokra is pozitívan hat ez a fajta koplalás. Ennek állítólag több oka is van: a koplalási időszak alatt az ember megtanulja, hogy milyen az igazi, fizikai éhségérzet. Továbbá a hangulatra is jótékony hatású az időszakos koplalás, így az érzelmi éhség kevésbé tud felbukkanni. Az energiaszint is nő, így a fáradtság okozta falásrohamok száma is csökkenhet. Ezt mondja a tudomány. Bloggerünk személyes tapasztalatait a Binge eating blogon találod!
