Sok a beteg, 50-ből 45 ágyban fekvő, mosdatni, tisztázni kell, teljes ápolást igényel. Aki meg fel tudna netalán kelni, azt az orvosa parancsolta ágyba a betegsége miatt… Erre vagyunk ketten, akik végigfürdetik őket. A harmadik társunk szaladgál a csengőre, adja a gyógyszereket, konzultál az orvossal… Szóval van pörgés rendesen…
Viharzunk be a “tanterembe”, kicsi kocsi, nagy kocsi, ágynemű, pelenkahegyekkel, ültetgetjük ki, akit ki lehet, lavórka elé, ruha le – indul a mosdás. Ameddig sikerül, önmaga megcsinálja, a popsira meg a lábakra majd megyünk. Viszont a 7-ből 4 magatehetetlen, így őket mi fürdetjük. Haladni kell, szorít az idő, jó, ha éjfélre végzünk, s akkor még hol van a többi munka… (Azt csak remélni tudjuk, hogy senki nem lesz rosszul…)
A harmadik ágynál tartunk, a bácsika sokat segít, mosolyog az egész lénye, ahogy beszélgetünk. De amikor tettük feljebb az ágyban a végén, filmszakadás… éreztem egy hatalmas nyilallást a derekamban… ennyi, így maradtam… lábam végig lezsibbadt az agyammal együtt… Kész, vége a dalnak, gondoltam…
Úgy éreztem, elájulok rögtön a fájdalomtól, már láttam a kis fekete karikákat… Még állok ott, mozdulataimon gondolkodom, mint egy nagy rakás szerencsétlenség, kapaszkodom az ágyrácsba, hogy ki ne csússzon a lábam alólam, mert már szorítja a görcs, én próbálom tehermentesíteni, épp nem bukom be a beteg mellé… Körbenézek, riadt arcok fordulnak felém…
“Úgy látszik, fiúk, ma itt alszom” – próbálom elütni viccel a dolgot, ahogyan látom tekintetükben az ijedtséget, legalább ők nyugodjanak meg… Eltántorgok Józsi bácsi járókeretéért (még jó, hogy ott van), s megpróbálok pokoli kínok között kimenni, hogy felzabáljam a gyógyszerszekrényt, mert hiszen még csak 9 óra, sok a beteg, sok a munka, minden kézre (és lábra) szükség van… Ahogy kiérek a nővérszobába, már csúszom is le a padlóra, kapkodom a levegőt, hogy ne ájuljak el… Szegény kolléganőim próbálnak segíteni, hozzák a vizet, a fájdalomcsillapítót… Csak nevetni tudok magamon, ahogy mindig is szoktam, ha fáj valamim…
A teljes cikket az Ápolónő blogon találod!
