UV sugárzás
A legáltalánosabb és gyakorlatilag állandóan jelen lévő szemkárosító tényező az UV sugárzás, aminek ráadásul – ha nem használunk kellő védelmet, például UV szűrős napszemüveget – visszafordíthatatlan káros következményei lehetnek.
Az UV sugárzás bizonyítottan felelős a szürke hályog és a makuladegeneráció kialakulásáért (becslések szerint évente 15 millió ember veszíti el szeme világát a szürke hályog következtében). Szintén az UV sugárzás az egyik fő okozója a szem környéki bőrön kialakuló rákos elváltozásoknak, amelyek összességében a bőrrákos esetek 5-10 százalékát teszik ki. Ezek után az, hogy az UV sugárzás gyorsított tempóban öregít a bőrt és így idő előtt idézi elő az amúgy is érzékeny szemkörnyéki területek ráncosodását, már nem is tűnik olyan súlyos bajnak.
Képernyők és LED-es kijelzők
A sokat televíziózó vagy éppen a számítógépet egyfolytában bámuló gyerekeknél már hatéves korban kimutatható ezeknek a tevékenységeknek a káros hatása. A szem retinájának erei a képernyők nézésétől beszűkül. Nem maga a tévénézés károsítja azonban a szemet, hanem a hosszú, megszakítás nélküli ülés, a mozgásszegény életmód. A sydney-i egyetem kutatói szerint minden egyes óra, amit a gyerek naponta a tévé vagy számítógép előtt eltölt, hosszú távon olyan mértékű érszűkülést idéz elő, amely hatásában megfelel 10 higany-milliméternyi vérnyomásfelsőérték-növekedésnek.
A különféle LED-es kijelzők (sőt egyes kutatások szerint a LED-es izzók is!), amiket munkájuk során a felnőttek is használnak – kezdve a számítógép monitorán át az okostelefon képernyőjéig – az általuk kibocsátott kékes-fehéres fénnyel ártanak a szemnek, főleg ha közelről nézzük őket. Brit tudósok szerint ez a fényforrás a retinát károsítja elsősorban, de akár szürke hályog kialakulásához is vezethet. Emellett például a telefonok kis kijelzőjének apró betűinek olvasása túlzott megterhelést ró a szemre, ami hosszú távon szintén látásromlást eredményezhet.
Más okból sem javasolják a túl sok képernyőhasználatot a szakértők: a fényük miatt ugyanis lecsökken a szervezet alvási ciklust szabályozó melotonin hormonjának termelődése, ami miatt gyakoribbá válnak a nyugtalan, felületes alvással töltött éjszakák, és a szervezet nem tud megfelelően regenerálódni.
Egészségtelen étrend és életmód
A magyar lakosság a felmérések egyre többet mozog és sportol rendszeresen, de önmagában ezzel a biztató tendenciával még nem lehetünk nyugodtak – általánosságban még mindig nagyon rossz a népesség egészségi állapota. Rengeteg az elhízott ember, a rossz szokások szerint táplálkozó felnőtt és gyerek. Az ilyen egészségtelen életmód káros hatásait oldalakon keresztül lehetne listázni. Vegyük most sorra, hogy a szemre közvetlenül mik a legártalmasabbak:
A magas vérnyomás. Leghamarabb a szemen látszik meg a magas várnyomás károsító hatása: először csak a szemfenék hajszálereinek rajzolata változik meg, azután elkezd meszesedni az erek fala, megvastagszik és egyenetlenné válik, majd benyomódás keletkezik rajtuk az erek találkozásánál. A benyomódások miatt az erek az eredeti lefutásukhoz képest kénytelenek eltérni, és a károsodott érszakaszokon folyadék, majd vér lép ki. A vérellátás zavara miatt az ideghártya adott területei elhalhatnak, mosott szélű, szabálytalan alakú, fehéres foltok jelennek meg. Az előző tünetek mellett, végső stádiumként a látóidegfő vizenyője a jellemző, jelentős látásromlással, látótérkieséssel. Ha a magas vérnyomás mellé az elhízás gyakran jelentkező “mellékhatásaként” cukorbetegség is társul, akkor a szem sejtjeinek és ereinek károsodása még gyorsabb ütemű.
Dohányzás. A dohányzásnak egészségügyi értelemben gyakorlatilag nincs pozitív hozadéka, így nem meglepő, hogy a látásra is kifejezetten rossz hatással van. Már ha elegendő egyszerűen “rossz hatásnak” aposztrofálni azt, hogy a dohányzás vaksághoz vezethet. A dohányzás három-négyszeresére növeli az időskori makuladegeneráció miatt kialakuló vakság veszélyét. Napi egy doboz cigi két és félszeresére növeli a szürke hályog kockázatát, és a cukorbetegség szövődményeként kialakuló szemideghártya-elváltozás (ami a második leggyakoribb vaksági ok) esélyét pedig szintén megtöbbszörözi azzal, hogy a dohányzás miatt oxigénhiányos állapot alakul ki a sejtekben.
A cigaretta ugyanakkor több ritka, kevésbé ismert szembetegség lefolyására is negatív hatással van, a látóideg elhalásával járó és végleges vakságot okozó úgynevezett elülső ischaemiás optikus neuropátia például tizenhatszor gyakoribb a dohányzóknál.
A dohányfüst ezen felül még külön is árt a szemnek, mivel a füsttel együtt a levegőbe kerülő négyezer égéstermék nagy része toxikus, és ezek a szemfelszínre kerülve irritációt, szemvörösödést és kötőhártya-gyulladást okozhatnak. Ebből a szempontból a száraz szembetegségben szenvedők, illetve a sok időt számítógép-monitor előtt töltők különösen veszélyeztetettek.
