Fehér köpenyt leggyakrabban az orvosok, a hentesek és az iskolai menza szakácsnői hordanak. Ez utóbbiaktól ritkán tart az ember, de az egészségügy dolgozói sokakban váltanak ki félelmeket – nem maguk az orvosok, hanem mindaz, ami a fehér köpenyükhöz és munkájukhoz kapcsolódik a fejünkben: a kellemetlen kivizsgálások és betegségek lehetősége, valamint a korábbi rossz emlékeink ezekről. Ezeket a szorongásokat nevezik fehér köpenyes szindrómának, ami első hallásra még viccesnek is tűnhet, de igazából komoly problémákat idézhet elő.
A nőket nagyobb számban érinti
Valamilyen oknál fogva a nők azok, akik többet rettegnek az orvosoktól: a fehér köpenyes hipertónia is nagyobb százalékban jellemző a női betegekre, mint a férfiakra – bár ez a jelenség bármilyen nemnél és korosztálynál előfordulhat. Jellemzően feszült, érzékeny alkatú, alacsony stressztűrő képességgel rendelkező pácienseknél fordul elő, hogy az orvosnál magasabb vérnyomást “produkálnak” több mérés után is, holott nyugalmi állapotban, a rendelőn kívül valójában teljesen normálisak az értékeik. A gond akkor kezdődik, ha az orvos nem ismeri fel, hogy a beteg vérnyomása csupán a vizsgálat miatti aggodalom miatt ugrott meg, és hipertóniát diagnosztizálva különféle gyógyszereket ír elő neki. Bár ezek a modern gyógyszerek valóban hatékonyak a magas vérnyomás kezelésében, azonban azon a páciensen, aki makkegészséges, még az úgynevezett okosgyógyszerek sem tudnak “segíteni”.
Ezt komolyan kell venni
A megoldás egyszerűnek tűnik: a páciens vérnyomását – mielőtt kimondanák a hipertónia diagnózisát – nyugodt körülmények között, 24 órán át figyelni kellene. Ha kiderül, hogy mindössze fehér köpenyes magas vérnyomásról van szó, a páciens fellélegezhet, és megnyugodva hazamehet. Azonban mégsem ilyen egyszerű a helyzet.
A fehér köpenyes hipertónia ugyanis nem egy alkalmi idegállapot, amit az indokolatlan félelem vált ki, hanem valódi betegség, minden látszat ellenére. Az ilyen betegeknél nagyobb az esélye a tényleges hipertónia kialakulásának, amikor már valóban gyógyszeres kezelésre, illetve más terápiára szorulnak. Ha ezt nem kapják meg – mert az orvos például azt mondja, hogy a páciens csak egyszerűen hisztis, és a vérnyomása amúgy teljesen rendben van –, a betegben szépen, akadálytalanul kifejlődhet a magas vérnyomás, és egy nap azon kapja magát, hogy agyvérzés miatt lebénult az egyik oldala – vagy egy vérrög miatt áll le a szíve. Ezért a fehér köpenyes hipertóniát komolyan kell venni, az ilyen tüneteket produkáló betegnek pedig külön figyelmet kell fordítania a vérnyomásmérésre és az ezzel kapcsolatos orvosi vizsgálatokra.
Te is kellesz a diagnózishoz – mérj otthon vérnyomást!
Ha valakinél felmerül a fehér köpenyes hipertónia lehetőségének gyanúja, akkor a legjobb, ha otthon rendszeresen méri a vérnyomását, és ha azt veszi észre, hogy tartós változás állt be az értékekben, akkor forduljon orvoshoz. Túlzott aggodalomra nincs ok ilyenkor sem, hiszen az időben észlelt hipertónia jól kezelhető a mai innovatív gyógyszerekkel és kíméletes terápiákkal, sőt a kezdeti stádiumban lévő betegség életmód-változtatással is kordában tartható.
Ha netán arra gyanakszol, hogy te is csak az orvosnál produkálsz magas vérnyomást (ami felnőtt embernél nyugalmi helyzetben 140/90 Hgmm feletti értéket jelent), akkor otthon kell ellenőrizned többször és rendszeresen magad. A megbízható eredményhez azonban nem csak egy megfelelő készülékre lesz szükséged (a gyógyszertárakban és a háziorvosodnál felvilágosítanak arról, hogy melyek ezek), hanem jól is kell tudni használni azt. Az alábbi “használati útmutató” ebben segít.
Így kell vérnyomást mérni otthon
Először is fontos, hogy minél gyakrabban, akár naponta többször is mérd meg a vérnyomásod.
Vezess az értékekről naplót, amibe nemcsak az értékeket írod, hanem a mérés körülményeit is – például nyugalmas hétvégén vagy egy stresszes munkanapon, esetleg komolyabb fizikai aktivitás vagy lelki megrázkódtatást követően történt-e a mérés.
1. Mindegy, melyik karodon mérsz, de előbb mindkét karodon végezz egy mérést: amelyiken magasabb volt az érték, azután csak arra a kezedre tedd a műszert. Lehetőleg a felkarodon mérj.
2. A mérés előtti 30 percben ne fogyassz kávét, alkoholt, ne cigarettázz és ne sportolj.
3. A mérést nyugalomban, többperces pihenés után végezd.
4. Rövid ujjú felsőben vagy a hosszú ujjú inget kigombolva, lazán feltűrve végezd el a mérést.
5. Ülj le egy asztal mellé, a karodat helyezd az asztalra és lazítsd el. A hátad támaszd meg, a lábaid ne keresztezd.
6. Megfelelő méretű mandzsettát használj – ezzel kapcsolatban kérd ki az orvos vagy a patikus véleményét.
7. A vérnyomásmérő leeresztett mandzsettáját a karon húzd olyan szorosra, hogy két ujjad még beférjen a mandzsetta és a karod közé.
8. A vérnyomásmérő mandzsettáját helyezd a szív magasságába.
9. Mérés közben ne mozogj és ne beszélj.
10. Ha rendszeresen magasabb az első mérés eredménye, akkor érdemes megismételni a mérést 1-2 perc múlva és ennek az eredményét feljegyezni.
