Belép a kórházi osztályra, itt is nagyon meleg van. Az ablakok is nyitva vannak, de a levegő áll, talán csak egy kis forró, perzselő szél lengedez a szobában.
Ránéz a hőmérőre, ez bizony 30 fok. A kórteremben. Szegény betegek, és persze szegény ők. Körbepillant. Sorba fekszenek a rossz, kopott ágyakon embertársai. A melegtől teljesen aléltan süppednek bele az agyonhasznált szivacsmatracokba, szinte égeti a bőrüket a gumilepedő. Amit kénytelenek alájuk tenni, hiszen mind pelenkás, fekvő és magatehetetlen, mozgásképtelen idős ember. Némelyik szerencsétlennek már annyi sem adatott meg, hogy önállóan megforduljon kicsit, hogy átszellőzzön felforrósodott háta. Aki már képtelen arra is, hogy megtörölje izzadó homlokát, szájához emelje poharát. Elszomorító minden nap a kép, ahogy belép…
A folytatásért kattints az Ápolónő cafeblogra!
