Kórházi gyógytornász nincsen, hiányoznak a dietetikusok, logopédusok. De nemcsak ők. Egy kardiológiai szakambulancián azt mesélték, hogy a megbeszélt időpontok ellenére is gyakran három órát kell várni egy vizsgálatra, sokszor sorra sem kerül a beteg. A műtétekre nem azért kell annyit várni, mert nincsen szabad műtő, hanem azért, mert nincs elérhető altatóorvos. A legnagyobb gond azonban a nővérhiány, rájuk lenne a legnagyobb szükség. A szakemberhiány olyan mértékű, hogy gyakorlatilag egyetlen kórház sem felel meg az úgynevezett minimumfeltételeknek. “Igen, mi sem felelünk meg a minimumfeltételeknek, de akkor mi a megoldás? Zárják be az osztályt?” – teszi fel a kérdést egy Pest megyei kórház főorvosa.
“A kórházban sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nem felelnek meg maradéktalanul a minimumot előíró rendeletnek” – mondták a vs.hu-nak a Szent János Kórházban, ahol nővér- és műtőshiány is van, míg az Uzsokiban, bár eszközhiány nincs, szintén kevesebb a nővér, mint amennyire az előírások szerint szükség lenne. A szakdolgozói létszámot eleve a szükségesnél kevesebben határozták meg, egy kórházban az élelmezésvezető mellett csupán egy dietetikus dolgozik, és 100 ágyanként még egyet kötelező alkalmazni. A gerinc- és kézsebészeti osztályokon 20 ágyra jut egy gyógytornász, míg a járóbeteg-ellátásban napi 30 betegre jut egy gyógytornász. A legtöbb kórházi osztálynak nincs saját pszichológusa, gyakran az egész intézménynek sem. Ha azonban a minimumfeltételek szerint elég a szakorvos, akkor az intézmények nem is vehetnek fel többet. Az ÁNTSZ tavaly átfogóan ellenőrizte a kórházakat, az eredményeket novemberre összesítették. Kiszivárgott hírek szerint továbbra sincs egyetlen kórház sem, amelyiknek valamennyi osztálya minden feltételnek megfelelne, az intézmények mintegy 70 százalékában pedig orvos-, illetve nővérhiány van.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint egyébként
nem állunk rosszul orvossal, csak éppen nem mindenki azt csinálja, mint ami a dolga lenne.
Az egészségügyi államtitkárság tervei szerint mielőtt nekikezdenének a minimumfeltételek módosításának, felmérik, hogy mennyi és milyen szakorvos, ápoló, gyógytornász, asszisztens és eszköz van az egyes kórházakban és rendelőkben. A felmérés eredménye alapján módosíthatnak majd a feltételeken vagy vizsgálják felül azt, hogy az egyes kórházak milyen ellátást végezhetnek, és milyet nem.
Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc kórház főigazgatója, a Kórházszövetség akkori elnöke már 2012-ben, még a rendelet első nagyobb módosítása előtt azt mondta egy egészségügyi konferencián, hogy Magyarországon
nincs olyan fekvőbeteg-ellátó intézmény, amelynek minden osztálya megfelelne az egészségügyi ellátások új minimumfeltételeinek.
A szakma ugyan jogos elvárásokat fogalmaz meg, de ezek az egészségügyi ellátás optimális feltételei, és nem a valódi minimumok, vagyis azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek elengedhetetlenek a biztonsághoz. Négy évvel ezelőtti véleményét február végén, illetve most a VS-nek újra megerősítette: igaz, hogy elvben minden intézménynek be kell tartani a minimumfeltételeket, csakhogy egyes kórházakban ezek nehezen betarthatóak. Tehát működőképes és betartható szabályrendszert kell meghatározni az intézmények számára.
A kérdés az, hogy papíron is enyhüljenek-e a szabályok és igazodjanak a valósághoz, vagy legalább papíron legyen lefektetve az, hogy milyen feltételekre kell törekedni az egészségügyi ellátásban. Az első esetben az ÁNTSZ be tudja tartatni a törvényt, szabályosan fognak működni az intézmények, viszont onnantól mindig lehet majd hivatkozni arra, hogy ami a rendeletben van, az elég. A második esetben marad, ami most van: a kórházi osztályok feje felett folyamatosan ott lebeg a leminősítés vagy a felfüggesztés veszélye.
Lehet, hogy kevesebb helyen lesz elérhető egy beavatkozás, de kis kényelmetlenségért cserébe nagyobb a biztonság. Lesznek ebből ütközések, de a kórházaknak nem kell olyan tevékenységet ellátniuk, amire nincsenek felkészülve
– nyilatkozta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Napi.hu-nak.
Az eredetihez képest változott például a szakdolgozói létszám: a súlyos agysérültek, a gerincvelősérültek és égésbetegek rehabilitációjához a korábbi 5 helyett már csak 6 ágyanként írta elő egy gyógytornász foglalkoztatását. 2013 decemberére ismét változtak a személyi feltételek, például a korábbinál kevesebb ápolót és asszisztenst írt elő a sürgősségi osztályokon teljesített műszakokba, kötelező minimális összlétszámot pedig már nem határozott meg. Egyes osztályokon, például a fül-orr-gégészeteken vagy szemészeteken 25 ágy fölött kisebb lett az előírt ápolói létszám is. A feltételek egy részét nem kell osztályon belül biztosítani, sőt van, amit még intézményen belül sem, ilyen például a CT, de például EKG-készüléknek sem kell elérhetőnek lenni a cukorbeteg-szakrendelésen. A gyógyszerellátás külön nem szerepel a feltételekben, mert erről az intézményeknek mindenhol gondoskodniuk kell.
Itt olvashatsz még többet az egészségügyről:
- “A betegek vakon repülnek a rendszerben, és a mázlifaktor a legfontosabb a gyógyulásukban“
- A hálapénztől bűzlik a magyar egészségügy
- Ébresztő! Nagy a baj a magyar egészségügyben
