Az érrendszer a testünk egyik legfontosabb része, mivel a vérerekben a vér tengernyi vegyületet, illetve vérsejteket szállít a test különböző részeibe. Ha baj van vele, akkor a test működésképtelenné, vagy ha jobban tetszik, kevésbé működöképessé válhat.
A teljesen fájdalommentes vonal
Először is: az érrendszer három egyszerű, radiológiai módszerrel láthatóvá tehető és vizsgálható.
- Ultrahang
- CT (komputer tomográfia)
- MR (mágneses rezonancia)
Egyes esetekben ezek közül bármelyik elégséges lehet, mivel a vizsgálatok kimutathatják az érfejlődési rendellenességeket, az érsérüléseket, a vérrögöket, az elzáródásokat, a szűkületeket és a tágulatokat is. Előbbi vizsgálatok teljesen fájdalommenetesek (a CT és az MR esetén egyesek kellemetlennek veszik a vele járó bezártságot), de bizonyos esetekben kevésnek bizonyulnak a pontos diagnosztikához.
Ekkor jön képbe az angiográfia
Hogy mi? A katéteres érfestés, melyet többnyire intervenciós beavatkozások, azaz nyitott érműtét nélkül, speciális katéterekkel végzett gyógyítást megelőzően, vagy műtétek megtervezéséhez alkalmaznak. A katéteres angiográfia a végtagok, a főerőér, a hasi nagy erek, a nyaki vagy a koponya ereinek ábrázolására irányulhat. Ritka, de egyes esetekben akár altatásra is szükség lehet a vizsgálathoz. Az eljárás biztonságos (az érbe katétert vezetnek, és belövik a kontrasztanyagot, majd várni kell), de akad pár kockázati tényező:
- A szúrás nagy valószínűséggel véraláfutás jön létre, ami általában hamar köddé válik .
- A katéter vezetése közben megsérülhet az érfal, így vérzés, esetleg érelzáródás alakulhat ki.
- Előfordulhat, hogy a páciens allergiás a kontrasztanyagra, ez hányingert, hidegrázást, vérnyomásesést, esetleg csalánkiütést okozhat, de ezek a panaszok vagy elmúlnak hamar, vagy gyógyszerrel gyorsan megszüntethetők. A kontrasztanyag egyébként a vizelettel ürül a szervezetből.
Miért jó ez nekem?
Mert az érfestéssel pontos diagnózis adható egy addig érzett panaszra, és mint azt már fentebb írtuk: olyan érrendszeri rendellenességekről ránthatja le a leplet, melyek súlyos egészségkárosogást, sőt egyes esetekben halált okozhatnak. Mellékzönge: a vizsgálatot többek közt vérvétel előzi meg, aminek a végeredménye (figyelembe véve, hogy az átlag magyar nem jár évente laborvizsgálatra) egyéb más gondokra is felhívhatja a figyelmet.
Az angiográfia kizárólag meglévő panasz esetén javasolt. Beutalót csakis szakorvos adhat, a páciens nem kérheti úgy a vizsgálatot, mint például egy mellkasröntgent.
